A rendszerváltás sikertelen volt

„Két napja egy sajtótájékoztatón Schmidt Mária és Balog Zoltán a rendszerváltást »közös sikerként« értékelték. Ön szerint is sikeres volt?

Semmiképpen sem, én egészen másképp látom ezt. Természetesen vannak olyan elemei, amelyek sikeresek: sikerként könyvelhetjük el, hogy van parlamentarizmus, és hogy a szabadságfok merőben más lett. Az ország privatizáció során történő kiárusítását viszont semmiképpen sem siker, ahogy azt sem, hogy az igazságtétel dolgában nem történt semmi. Pedig kellett volna, rögtön a rendszerváltás első pillanataiban. (…)

A mai pártpreferenciákat, a 2014-es választásokat is a rendszerváltás következményeként vizsgálták tehát? Nem vagyunk azért ehhez már túl távol a rendszerváltástól?

Túl távol semmiképpen sem vagyunk. Emlékezzünk csak vissza az akkori időkre. A rendszerváltás úgy indult, hogy sorra alakultak a pártok. Három merőben új párt volt (MDF, SZDSZ, Fidesz), negyedikként pedig lehetett szavazni az MSZP-re. De volt három klasszikusnak tekinthető párt is: a történelmi kisgazdapárt, a történelmi szociáldemokrata párt és a történelmi KDNP. Lényegében tehát a pártpreferenciák akkor is így alakulhattak, és győzött az MDF, második lett pedig az SZDSZ. Olyan menetről lehetett beszélni, amiben benne volt ugyan a félreértés és a választók tudatos megtévesztése (emlékezzünk csak az SZDSZ antikommunista demagógiájára, majd arra, hogy koalíciót kötöttek az MSZP-vel), de a politikai mozgás és tudatállapot tekintetében felállt egy alapstabilitás. Miután megszűnt az MDF és az SZDSZ, ezek a szavazók lényegében ugyanarra az ideológiára szavaznak továbbra is, csak egy másik párt képében.”