Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam

2014. február 25. 22:05

A helyzet áldatlan, a döntés halaszthatatlan. A pontjaim a következők.

2014. február 25. 22:05
Bánfi Tamás
Pénzügyi Szemle Online blog

„A törlesztésre nem képes deviza- és forintadósok, valamint a hitelező bankok társadalmi kötelezettségvállalását és érdekeit figyelembe vevő javaslatom lényege röviden a következő hét pontban vázolható fel:


1.    Többféle célt szolgáló speciális ingatlanalapot kell létrehozni (a Nemzeti Eszközkezelő is átalakítható), amely részt vesz a banki ingatlaneladások árverésein, gazdálkodik az állami és önkormányzati bérlakásállománnyal, magántulajdonú lakásokat vásárolhat és bérelhet, lakbértámogatást adhat.

2.    A felmondott kölcsönszerződések fedezetére, a jelzáloggal terhelt ingatlanok értékesítésére a bankok aukciósházat létesítenek.

3.    Az aukciókra a hitelező bank megállapítja a kikiáltási árat, ahol az ingatlanalap nem licitál, hanem leütési vagy kikiáltási áron elővételi jogával élve megveszi vagy a piaci vevőnek átengedi a vételi jogot. Ha a kezdő áron nincs vételi ajánlat és az ingatlanalap sem él vételi jogával, az ingatlan a bank tulajdona marad, amit újabb aukción új kezdő áron ismét árverésre bocsáthat.

4.    Az ingatlanalap szakértői az aukciót megelőzően szociális vagy üzleti alapon meghatározza a titkosított legmagasabb árat, ameddig elővételi jogukkal élnek. A megvásárolt lakás adósának a lakhatási jogát bérlőként a volt tulajdonában vagy másik lakásban biztosítja, de a lakhatás joga nem örökölhető. Ha a lakást piaci vevő vásárolta meg, az adós lakhatását az ingatlanalap szociális indokkal segítheti.

5.    Az ingatlanalap forrása:

-   az ingatlanalap kéthetes vagy többször kéthetes kötvényt bocsát ki, aminek hozama a jegybanki alapkamattal megegyezik;

-   az ingatlanalap néhány (akár az összes) kereskedelmi bankkal keretjellegű megállapodást köt, amely szerint a bank(ok) az ingatlanalap igényeinek megfelelően az átmeneti túllikviditásának lekötésére a jegybanki kéthetes kötvény vásárlása helyet az azonos hozamú és lejáratú ingatlanalap kötvényt vásárolja meg;

-   alapításkor az ingatlanalap működéséhez szükséges jegyzett tőkét az állam biztosítja;

6.    A javaslat leglényegesebb eleme a finanszírozás rendkívüli előnye: ha a kereskedelmi bank a jegybank helyett az ingatlanalapból vásárol azonos hozamú és lejáratú kötvényt, akkor a jegybank kamatkiadása csökken, ami az éves eredményét nem csökkenti vagy a veszteségét nem növeli. A jegybanki kamatkiadás csökkenése és az ingatlanalap kamatkiadásának növekedése nulla szaldós, ami azt is jelenti, hogy az államháztartásnak a jegybanki eredmény év végi konszolidálása után többletkiadása  nincs.

7.    Jogi beavatkozást és döntést igénylő végső lényeges kérdés: a jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése után a bank adóssal szembeni további követelése megszűnjön. Ha a bank a szakszerű gyakorlatnak megfelelőmódon járt (volna) el, akkor az ingatlanfedezet elegendő biztosíték a hitel megtérüléséhez, mert a bankok hitelezési szabályzata szerint a folyósított hitel a lakásingatlan vételi árából visszaszámolt likvidációs érték lehetett (volna). A gyakorlatban a bank az ingatlanértékelést az általa kiválasztott cégek egyikével végezteti el, aki a likvidációs értéket tól-ig-os intervallummal jelöli ki. Az intervallumon belül a folyósítható hitel mértékét elsősorban az ingatlan földrajzi elhelyezkedése, másodsorban más helyi sajátosságok figyelembe vételével a bank határozza meg. A likvidációs érték figyelembevételével folyósított hitel összegének az ingatlan értékesítésekor meg kell térülnie. A megtérülés hiányát az adós túl alacsony saját része és a túl magas kölcsön összege okozta, ami az adóstól független banki döntés volt.

A helyzet áldatlan, a döntés halaszthatatlan.

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2014. február 26. 12:36
A gyönge pont az, hogy ha a lakó már évek óta leszokott arról, hogy törlesztőrészletet fizessen, akkor lakbért miért fizetne. De próbálkozni érdemes, mert minél több ember kimászik az adósságcsapdából, annál több esélye van az egész országnak.
őshonos
2014. február 26. 11:31
Ekkora hülyeséget régen hallottam.Vajon mit oktathat ez az ember a Corvinuson????Látszik,hogy fogalma sincs a valós életről.Két szervezet létrehozását javasolja,vajon milyen költsége lenne ennek,és azt ki fizetné meg????Titkos árkialakítás...a korrupció melegágya!!!!Az aukción az ingatlanalap élne az elővásárlási jogával...ez honnan lenne neki???A kibocsájtott kötvényeket ki fizetné vissza,és mikor???Ez csak a probléma áttolása egy másik szervezetre,mert jelenleg is az a probléma,hogy a lakásárak lassan a likviditási értéket sem érik el,tehát nem fedezik a közben megemelkedett deviza alapú hiteleket.Egyetlen megoldás van,rá kell kényszeríteni a bankokat,hogy bizonyitsák be,hogy devizát vettek fel,vagy kaptak az anyabankjuktól.Ha ezt nem tudják teljesíteni akkor nincs miről beszélni vissza kell állni a a hitel folyósításkori árfolyamra és azt forintosítani.
Autofocus
2014. február 26. 10:42
Ez egy tohovabohu, minden szempontból, aki kicsit is ért a bank- és tőkepiaci joghoz annak egyértelmű hogy vagy ki van már találva amit ír, vagy jogi nonszensz. Nem véletlen hogy aki tudja, csinálja, aki nem tudja az meg tanítja.
Csigorin
2014. február 26. 08:53
Jojo, tudom, a devizasok annak orulnenek, ha a geci bank venne nekik egy lakast mert mar eleg regota laknak benne hogy megkapjak ajandekba. Meg amugyis akkor mar miert ne vegyen minden allampoolgarnak alanyi jogon hazat az allam, es verje le a gonosz bankokon. De azert maradjunk a realitasok talajan: politikai okokbol ideig oraig huzhato a kilakoltatas moratoriumokkal, de a lenyegen nem valtoztat: aki nem fizet az a lakast elobb utobb bukja.( Mellesleg a moratorium azokkal szemben igazsagtalan akik kuporgatnak evek ota lakasra, de nem tudnak venni egyelore, mert draga nekik, holott ha piacra dobnak a nemfizetok (tehat jogtalan lakashasznalok) altal lakott lakasokat, akkor lemenne az ara, es ezek az emberek lakashoz tudnanak jutni.) Ehhez kepest tehat minden megoldast ami azt celozza, hogy ne valjanak hajlektalanna a rossz adosok, udvozolni kell, de nem a masok karara. Az, hogy a lakast ertekesitik, es a lako maradhat berlokent, esszeru kompromisszum. Viszont aki a lakbert se fogja fizetni, azt ugy kene kipenderiteni, hogy a laba ne erje a foldet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!