Merjünk egy fedél alá állni!

„Azért keresem a megfelelő szavakat, melyekkel a különböző egyházak keresztényei felé fordulhatok: nem jött-e el annak az ideje, hogy, legyőzve félelmeinket, egyazon fedél alá álljunk, és ne várjunk tovább arra, hogy minden teológiai kérdésben megszülessen a teljes összhang? Mi miért nem merjük kifejezni a Krisztusban való egységünket, hiszen benne nincs megosztottság? A hit kifejezésében megmaradó különbségeket elismerjük, de ne engedjük, hogy megosszanak bennünket. Mindig lesznek nézetkülönbségek, melyek őszinte vita tárgyát képezhetik, de jelenthetik a kölcsönös gazdagodás forrását is.

Mindent, amit csak lehet, csináljunk mostantól közösen más felekezetű keresztényekkel együtt. Semmit ne kezdjünk el egymás nélkül. Néhány példát szeretnék hozni. Nem elég együtt imádkoznunk évente egyszer az ökumenikus imahét alkalmából, hiszen ez formális megszokássá válhat. Miért nem imádkozunk együtt gyakrabban? Sok területen létezik már a felekezetek közti együttműködés, például a börtön- vagy kórházpasztorációban. Miért nem szaporítjuk a hasonló tapasztalatokat, és miért dolgozunk továbbra is sokszor külön-külön párhuzamosan egyazon területen? Együtt dolgozhatnánk olyan érzékeny területeken is, mint a hitoktatás és az ifjúsági pasztoráció.