Őszintén szembenézek a saját hibáimmal, és változtatok ott, ahol szükséges

Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.

Számomra ez az eset nem is igazán ingatlan-, vagy devizahiteles kérdés, hanem egy újabb illusztrációja az állam hatékonysági deficitjének.
„Hallom, hogy a 80 ócsai háznak - félmillió/négyzetméter - csak a fele belakott. A 2,5 milliárdért felépített 80 épületből alig 42 talált bérlőre, ezért a kormány a katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállássá minősítette át a szociális lakóparkot. És ötmillióért őrzik havonta. Ott van rengeteg szomorú ember, akinek nem jut munka. Ha egy csepp esze lenne a világnagy kormányzatnak - ahogyan nincsen neki - a képzetlen ócsai szegényeket őrző-védő tanfolyamra íratnák be. És azt az ötmilliót (plusz áfa) a lényegre költhetnék, és a helyiek kaphatnák meg. Ők őrizhetnék a parkot. Tudom: ez az ócsai perpetuum mobile. De itt legalább működne…”