Meg lehet próbálni egyfajta technológiaként körülírni az öko-bio-kézművességet, de ez is az ipari társadalom hazugságrendszerének folytatása.
„Tiszta vizet és tiszta bort kell önteni a pohárba. In vino veritas. Abba kell hagyni a globális marketinghazudozást és el kell kezdeni igazat mondani. Ezt ugyebár csak lokálisan lehet megtenni, lépésről lépésre haladva. Mivel azonban a marketinghazudozás kemény drog, amire elég alaposan rászoktattak itt úgyszólván minden fogyasztót, nem lesz könnyű lejönnünk a szerről!
Meg lehet próbálni egyfajta technológiaként körülírni az öko-bio-kézművességet, de ez is az ipari társadalom hazugságrendszerének folytatása, mert sem attól nem lesz önmagában egy módszer fenntartható, hogy régi, sem attól, hogy mennyire gépesített, hanem egyedül attól, hogy az adott természeti és társadalmi környezetben több ezer év múlva is ugyanúgy alkalmazható, vagyis azt nem károsítja, értékeit hiánytalanul megőrzi az utókornak. Ennek végső kritériuma pedig az alkalmazásban, a módszerben rejlik, nem pedig a gépesítés mértékében, vagy abban, hogy milyen hatóanyagokat használnak. (...)
Jó dolog, ha valaki nem használ vegyszereket (illetve nem tekinti annak a lehető legritkábban kipermetezett bordói levet), de kevésbé fenntartható az öko-bio összkép, ha emiatt a biogazda sokkal többet használ traktort a gyomirtás mechanikus megoldása érdekében. Ettől még simán lehet bio minősítésű, miközben a kérdéses biogazda ökológiai lábnyoma talán összességében nem is lett kisebb. Hasonló a vízhasználat problémája a borászatban.
Egyelőre az öko-bio generációs váltás csak a marketingkommunikációban vált általános trenddé. Egy biztos: egyre kevésbé kerülhetjük meg a technológiai és marketing hazugságok rendszerével való határozott szembenézést és valóban fenntartható alternatív megoldások bevezetését, hogy ne csapjuk be egymást. A mai prospektusokat, honlapokat és naponta frissített Facebook-oldalakat aligha lehetne átadni utódainknak, mint fenntartható örökséget. Nemcsak az a kérdés tehát, hogy mit mondunk borainkról a mai fogyasztóknak, hanem az is, hogy mit mondunk gyerekeinknek, unokáinknak, hova lettek a katicák, méhek, madarak és mit is jelent még a történelmi emléken és az erre méltatlanul hivatkozó marketingszlogeneken túl az, hogy in vino veritas.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szakértők kiszámolták, hogy mekkora marha Szabó Andrea szociológus és „szakértői” csapata.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
