„Benedek Péter kétségkívül az elmúlt öt év egyik legnagyobb felfedezettje a hazai borvilágnak. A szakmai elhivatottság, a villáglátottság és a fokozatos építkezés eszméje szerencsésen ötvöződik a gyöngyöstarjáni fiatalemberben, aki igyekszik elkerülni a kérészéletű trendeket, nem akar feltétlenül sztárborásszá válni, mindezt úgy, hogy a borainak a minősége évről évre igen magas szintet üt meg.
Ezzel együtt a borok stílusa egyértelmű változást mutat, míg eleinte az Újvilág bűvöletében dolgozott, mostanában mintha már az európai, néhol pedig egyértelműen a francia mintát, azon belül is Burgundiát tartaná szem előtt. Ez pedig együtt jár a megváltozott hordóhasználattal, a moderált alkohollal, a jobb egyensúllyal, az egyre gyakrabban megjelenő eleganciával.
Ráadásul a Benedek Pincénél 2011-től benyomták az ásványosság gombot, majd minden tételükben megjelenik ez az érdekes jegy, még a könnyűre hangolt, jól iható alap boroknál is! A folyamatos fejlődés mögött pedig ott van Péter állandó útkeresése, annak az igénye, hogy a termőhelyet, a Mátrát visszavezesse a hazai bortérképre. (...)
Az egyre hangosabb kézműves vitában Péter markánsan foglal állást, ezt már évekkel ezelőtt is megtette lapunk hasábjain, emlékezzünk csak, borász vagyok, nem hülye, mondta. Ezt most sem gondolja másképp. A technológia és esetenként a fajélesztő használata a pincénél nem ördögtől való, a fogyasztók többsége pedig úgyis a borok alapján ítél. Nem ítéli el a bio-, öko-, és még kitudja milyen gazdákat, virágozzék ezer virág, de azt egyértelműen problémának tekinti, ha hibás borokat adnak el arra hivatkozva, hogy ez azért ilyen, mert kézműves.”