Ukrajna: a 8. utas előugrik

„Amikor megtudjuk, hogy mit művelnek a civil ruhás (vagy épp egyenruhás) szervek a tüntetőkkel, hogy tudniillik, levadásszák őket, és kiviszik az erdőbe megkínozni őket, akkor mit érzünk?

Olyasmit-e, hogy rohadt szemetek! Ez nem történhet meg Európában, épp ezért akarják Ukrajnát leválasztani az EU-ról? Vagy olyasmit-e, hogy úgy kell nekik, kellett nekik kimenni az utcára. Tetszett volna otthon maradniuk.

És mit érzünk akkor, amikor kiderül, hogy sokuk művész és értelmiségi? Vajon azt-e, hogy szemét állatok, támadják és terrorizálják a rendes embereket? Vagy azt-e, hogy csodálatos társadalom, ahol a művészek, értelmiségiek is részt vesznek a társadalom oldalán az erőfeszítésben, még akár háborúban is?

És végül, és nem utoljára, eszünkbe jut-e, akár egy átvillanó gondolat erejéig is, hogy 2006-ban mi történt Budapesten?

Világos, hogy a tévében mindig azt a 60 embert mutatják, akik a TV székházat konkrétan ostromolták ... ez az a kép, ami a baloldali embereket elrettenti. Nácik. Orbánt akarták trónra. Nem demokráciát akartak. Csőcselék, akik kimentek az utcára. Azt, hogy ugyanaznap délután néhány tüntető leszedte a TV székházról az EU zászlót, majd más tüntetők felmásztak, és a tüntetők teljes tömegének (5-600 / 1000-1200 ember?) egybehangzó tetszésére visszatették a helyére, nem igazán jelent meg a ballib médiában – naná, hogy nem.