Eszünkbe jut-e, akár egy átvillanó gondolat erejéig is, hogy 2006-ban mi történt Budapesten?
„Amikor megtudjuk, hogy mit művelnek a civil ruhás (vagy épp egyenruhás) szervek a tüntetőkkel, hogy tudniillik, levadásszák őket, és kiviszik az erdőbe megkínozni őket, akkor mit érzünk?
Olyasmit-e, hogy rohadt szemetek! Ez nem történhet meg Európában, épp ezért akarják Ukrajnát leválasztani az EU-ról? Vagy olyasmit-e, hogy úgy kell nekik, kellett nekik kimenni az utcára. Tetszett volna otthon maradniuk.
És mit érzünk akkor, amikor kiderül, hogy sokuk művész és értelmiségi? Vajon azt-e, hogy szemét állatok, támadják és terrorizálják a rendes embereket? Vagy azt-e, hogy csodálatos társadalom, ahol a művészek, értelmiségiek is részt vesznek a társadalom oldalán az erőfeszítésben, még akár háborúban is?
És végül, és nem utoljára, eszünkbe jut-e, akár egy átvillanó gondolat erejéig is, hogy 2006-ban mi történt Budapesten?
Világos, hogy a tévében mindig azt a 60 embert mutatják, akik a TV székházat konkrétan ostromolták ... ez az a kép, ami a baloldali embereket elrettenti. Nácik. Orbánt akarták trónra. Nem demokráciát akartak. Csőcselék, akik kimentek az utcára. Azt, hogy ugyanaznap délután néhány tüntető leszedte a TV székházról az EU zászlót, majd más tüntetők felmásztak, és a tüntetők teljes tömegének (5-600 / 1000-1200 ember?) egybehangzó tetszésére visszatették a helyére, nem igazán jelent meg a ballib médiában – naná, hogy nem.
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
Óriási haderőreformot jelentett be az ukrán elnök.
Tovább rontotta kilátásait az ukrán nemzeti bank.
Csak úgy tud kivételezni Kijevvel az Európai Unió, ha saját érdekeivel fordul szembe.
Az ukrán külügyminiszter szerint csupán egy újabb manipulációs kísérletről lehet szó.
A kijevi politikusok nem viselik jól, hogy Ukrajna lekerült a napirendről Washingtonban.
A kényszerházasságok és a nők elleni kulturális alapú erőszak egyre súlyosabb problémát jelentenek az uniós tagállamokban: Olaszországtól Németországig sorra derülnek ki a megdöbbentő esetek.
Magyarország több ezer milliárd forintnyi uniós forrásra számíthat a következő években. De mit jelent ez valójában a gazdaság számára? A 4-es metró példáján keresztül megnézzük, hogyan működik a gyakorlatban az EU-s finanszírozás, és mi történik a pénzzel, miután megérkezik az országba.
