„A következő tényezők magyarázzák Moldova rendkívüli népszerűségét és hatóerejét a Kádár-korban. A populáris irodalom eszköztárának mesteri kezelése. Alkalmazkodás a mindennapi tudat szintjéhez (kivált a jelenségek értelmezését leegyszerűsítő monokauzalitás elvéhez). A rendszer iránti alapvető engedelmesség és részleges ellenállás visszaigazolása, a konformitásigény és a kritikai igény párhuzamos kielégítése. Mindemellett pedig a folyamatos tematikai úttörés. Rengeteg olyan témakör volt, melyről Moldova írt érdemben és hatásosan először vagy az elsők között: az ötvenes évek, ötvenhat, exávós szervezkedés, zsidókérdés, cigánykérdés, a bűnüldözés elégtelensége, különböző iparágak, közszolgáltatások, országszéli régiók drámai helyzete, korrupciós ügyek, besúgórendszer, kamionosvilág, Puskás Öcsi, Che Guevara, Vas Zoltán, a svábok kitelepítése, a székelyek kálváriája, honvédségi büntetőszázadok, kuláktörténetek, szövetkezetesítési történetek, futballválság, a modern Izrael…”