„Az Origón megjelent egy cikk nemrég A legjobb borok is lehetnek pancsoltak címmel, ami nem más, mint apológia a természetes borokhoz és azon keresztül implicite a Terra Hungaricához. A borban fellehető adalékanyagokkal az a baj – mint az e cikkben kifejtésre kerül –, hogy uniformizálnak, megölik a bor egyediségét és elfedik azt az áldott jó terroirt, aminek a fogalmát néhány éve a hazai közönségnek is volt szerencséje megtanulni.
Az, hogy a Terra Hungarica szeretné elérni, hogy a hazai borospalackok címkéjén kötelező legyen feltüntetni a hozzáadott kén mellett a többi adalékanyagot, nemes cél, hiszen a fogyasztónak joga van tudnia, miből készül a bor, ami bizonyos vonatkozásban élelmiszeripari terméknek tekinthető. E törekvés ugyanakkor azt a tévképzetet ébreszti a fogyasztóban, hogy a mainstream borászok egészségtelen borokat készítenek, mert »pancsolnak« – ahogy azt Susanszky Ivan ebben az ominózus origós cikkben remek érzékkel megpendíti. Ráadásul, ha nincs egy belülről jövő késztetés a borász szcénában arra, hogy feltüntessék az összetevőket, akkor bizonyára valamit el is akarnak mismásolni ezek a dörzsölt uniformer-termelők.
A napokban volt szerencsém Laposa Bencével beszélgetni, aki elmondta: a nála vendégeskedő turisták – mikor már nem voltak szomjasak – megkérdezték tőle, »most őszintén, te is _pancsolod_ a borodat, izé, adalékanyagozod?« A vendégek erre az origós cikkre hivatkoztak, és az ilyen kommunikáció Laposa szerint meglehetősen rombolólag hat a harminc TH-s borászon kívüli termelőkre. Nem végeztem reprezentatív felmérést a borászok körében, de néhányukkal volt szerencsém beszélgetni az elmúlt napokban és egy, a Laposáéhoz hasonló véleménnyel bírnak ők is. Na, csak az hiányzik még, hogy ez is kirobbantson egy borászháborút...
Mindenesetre a lényegre koncentrálva, jelentsük ki azt, aminek az ellenkezőjét egyébként Nemes Richárdék és a TH-sok sem állítják: JELENLEGI TUDÁSUNK SZERINT A BORBAN FELLELHETŐ ADALÉKANYAGOK NEM KÁROSAK AZ EGÉSZSÉGRE! Az egészségre maga a bor káros – egy bizonyos szinten túl, ha már itt tartunk...”