Hogyan csalnak az áfacsalók és mekkora kára van ebből az államnak? Kérdések, amelyekre hozzá nem értésről tanúskodó, ezért félrevezető válaszokat adott Horváth András.
„Az idézett írásban szereplő példa ugyanis úgy értelmetlen, ahogy van, nem csoda, ha még az említett gazdasági lap újságírójának is beletört a bicskája. Abból ugyanis az derül ki, hogy a Horváth által megadott számokkal a bőrüket kockára tevő csalók mindössze 5,6 egységnyi nyeresége állna szemben a lánc végét alkotó legális partner 36 (!) egységnyi hasznával. Horváthnak a gyakorlati tapasztalatok teljes hiányáról árulkodó magyarázata erre valahogy úgy szól, hogy a legális láncszemek közbeiktatásával védett végeladó üzletlánc feltehetően majd visszaoszt nekik a hasznából. Ami nyilvánvaló marhaság. Valójában a cikkben Kamu2000 Kft. névvel illetett, a tényleges csalást megvalósító hazai importőr veszi ki a csalók tiszta hasznát az ügyletből oly mértékben, hogy azért majd a lánc végét alkotó legális szereplőnek is megérje tőlük vásárolni. Ez egy sokszereplős, és valóban sokismeretlenes egyenlet, amelybe legfeljebb a mindig más és más konkrét esetek valamelyikének számait lett volna érdemes behelyettesíteni, az íróasztal mellett kitaláltak csak fokozzák a zavart.
Az viszont, hogy áfaügyben még az EU-t is kioktatni szándékozó »szakember« az idézett 444.hu cikk példája szerint összekeverjen olyan alapdolgokat, minthogy mi is értendő a kimenő és a bejövő számla fogalma alatt, meg hogy még sejtése se legyen arról, hogy egy bruttó 104,14 egységért vett és bruttó 106,68-ért eladott termék után hogyan kell kiszámolni a fizetendő áfát, az már több mind gyalázat. Egyenesen bűn, amellyel a teljes adószakmát járatja le Horváth.”