Mire nincs felkészülve a társadalom? – válasz Juhász Péternek

„Kedves Juhász Péter!

A Kendermag Egyesület egykori szóvivőjeként és valódi motorjaként, és az Együtt Párt jelenlegi társelnökeként válaszleveledben azt írtad, hogy csak a marihuánafogyasztás dekriminalizációját támogatod, és két érvet hozol fel a marihuána legalizációja ellen: a magyar társadalom nincs felkészülve a legalizációra, illetve Magyarország még a Kádár-korszakban aláírt egy olyan ENSZ-egyezményt, ami szerint büntetni kell a marihuána fogyasztását.

Valljuk be, mindkét érv elég gyenge lábakon áll, különösen egy egykor a legalizációért küzdő aktivistától.

A »nincs rá felkészülve a társadalom« a mindenkori hatalom demagóg érve a status quo megőrzésére. Hosszú a lista arról, hogy mire nem volt már a magyar társadalom felkészülve az elmúlt száz évben: nem volt felkészülve a nők szavazati jogára, a többpártrendszerre, nem volt felkészülve az egyetemek megnyitására a szegények előtt, a sajtószabadságra, a polgári házasságra, nem volt felkészülve a rockzenére, a férfiak hosszú hajára, az élettársi kapcsolatokra és az internetre.

A sort hosszan folytathatnám, de lássuk be, ez egy gyáva érv. Miből lehet megállapítani, hogy valamire fel van-e készülve a társadalom? Egyet biztosan kijelenthetünk: ma sokkal inkább fel van készülve a társadalom a marihuána legalizációjára, mint 7-8 évvel ezelőtt, amikor bátran kampányoltál érte.

Ha valamiért politikusnak áll valaki, az nem az, hogy a társadalmi valóságot és a közös elvárásokat formálja?

Szintén gyenge érv egy politikustól, hogy Magyarország valamikor a Kádár-korszakban csatlakozott egy olyan nemzetközi egyezményhez, ami üldözendőnek tartja a marihuána fogyasztását.

Ez az ENSZ-egyezmény nem akadályozta meg az USA-t, hogy két államában is legalizálják a marihuánát. Ők azt a joghézagot használták ki, hogy az egyezménynek az USA mint szövetségi állam a tagja, és nem az egyes tagállamok. Nyilván tudod, hogy az ENSZ ennek ellenére felszólította az Egyesült Államokat, hogy szerezzen érvényt az egyezménynek. Ehelyett az Obama-kormány elfogadta Washington és Colorado állam lakosainak döntését. Nyilván azt is tudod, hogy az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervének nem állnak eszközök a rendelkezésére a kormányok megregulázására. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy egy nemzetközi egyezményből ki is lehet lépni.

Azonban nem a jogászkodás a lényeg. Egy politikusnak nem az a feladata, hogy belenyugodjon generációkkal korábban meghozott rossz egyezségekbe, hanem hogy megváltoztassa őket.

Ha már leveledben a Kendermag Egyesület 2007-es Legalizációs Kátéjából idéztél, hadd idézzük, mi áll benne a dekriminalizációról:
»A drogok feketepiaca fennmarad, a bizonytalan mennyiségből, hatóanyagtartamból fakadó károkkal, a beszerzési és szervezett bűnözéssel és ennek következményeivel. A rendszer következetlen üzenetet fogalmaz meg a társadalom felé a droghasználat mint tevékenység megítélésével kapcsolatban: ez hosszú távon a törvények erejébe és igazságosságába vetett társadalmi bizalomra káros hatással van.«

»A dekriminalizáció, bár jelentős lépést jelent a megoldás felé, csupán felemás, következetlen választ nyújt a problémára, nem szünteti meg azt a forrást, amely a szűnni nem akaró problémák melegágya: az illegális drogpiacot. A legalizáció ellenben az állam ellenőrzése alá vonja a drogjelenséget és kiveszi azt a szervezett bűnözés kezéből.«

2007-ben azt írtátok, hogy öt éven belül legalizációt szeretnétek. Azóta 6 év telt el.

Juhi!

Neked, aki úgy lettél politikus, hogy először legalizációs aktivistaként tettél szert országos ismertségre, óriási a felelősséged.
Ha valaki pusztán azért, mert civil aktivistából öltönyös politikus lett, a legalizációt feladva azt sugallja: komoly ember ilyet nem akarhat, és ez a küzdelem csak valamiféle bohókás civil múlt része, az sajnos többet árt a legalizáció ügyének, mint azok a politikusok, akik eleve támadták azt.

Üdvözlettel:

Borszéki Attila, a Kendermag Egyesület alapító alelnöke
Istvánffy András, a 4K! elnöke”