Haldokló ország

„Azt mondta egy mostani ellenzéki vezető: ha hatalomra kerülnek (nem, nem szolgálatba. Hatalomra.), nem lesz boszorkányüldözés.

Az ne is legyen. De elszámoltatás igen! Mégpedig mindenre kiterjedő, tételes és teljes. Minden szinten. Az utolsó »ejtőernyős« iskolaigazgatótól kezdve a »néptanító« kultúrfelelősön keresztül, a levitézlett katonai államügyészből lett feljelentőbiztosig. A közpénzeket »okosan« felhasználó filmcézártól a magas polcokon ücsörgő törvényhozókig, a nagyon objektíven tájékoztató sajtó minden rendű-rangú munkatársától a parlamenti képviselőkön keresztül a miniszterelnök lányának barátnőjéig. A hatalom körül csoportosuló haszonlesőktől, a krőzussá lett polgármestereken keresztül, az árulóvá vált diákvezérekig. Honatyáktól a trafiktulajdonosokig, új földesuraktól a közpénzeket lefölöző vállalkozókig.

Ha kell (kell!) és ha van rá mód (miért ne lenne?), vonjanak be külföldi nyomozó szerveket, tegyenek meg mindent, amit kell és amit lehet. Kerüljön mindenki az őt megillető helyre. Gyomlálják ki a közéletből, politikából, gazdaságból, oktatásból és minden létező területről a parazitákat.

Kobozzák el a jogszerűtlenül szerzett vagyonokat, kerüljön az vissza oda, ahonnan lopták. Ha ez nem történik meg, akkor mindegy, lesz-e kormányváltás, vagy sem. Akkor minden marad a régiben, legfeljebb a kormányváltó erők is kezdhetik a harácsolást. Már ha nem ez a cél máris.”