A nagy székely menetelés a társadalom hisztériáinak és frusztrációinak táplálásán kívül nem sok eredménnyel kecsegtet.
„A három erdélyi formáció és mostanság már a magyarországi pártok is egymást túllicitálva próbálják bizonyítani az autonómia iránti elkötelezettségüket. A Fidesz és a Jobbik belépésével ez a politikai mező egyre inkább a tartalom nélküli nemzeti diskurzus felé torzul el, az autonómia kérdése szent tartalommá válik, amelyről érdemben beszélni ma már lehetetlen. A mérsékelt és pragmatikus fellépéséről híres RMDSZ-nek ebben az erőtérben mozogva nincs más választása, mint sodródni az árral. (Választása lenne, de jelenleg sem ereje, sem innovációs készsége nincs hozzá.)
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Több vezető beosztásban levő munkatárs is benyújtotta felmondását az intézményben.
Rektorként minden alkalommal felléptem az ellen, ha egyetemünket, a tudás szentélyét, annak valamely polgára méltatlan aktuálpolitizálás színterévé kívánta volna lealacsonyítani.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
A kötet tíz tanulmánya arra vállalkozik, hogy meglelje a székely identitásépítés történelmi gyökereit, mivel „a székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik.”
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Az elnyert összeget felújításra, például tetőfelújításra, külső festésre, illetve a kiírás szerinti munkálatok elvégzésére költhetik el a családok.
