A szakirodalomban párhuzamos, illetve többszintű alkotmányosság címszó alatt tárgyalt jelenség okán a nemzetközi intézményrendszereknek jelentős hatása van a nemzetállamokra, így Magyarországra is.
„A nemzetközi fórum gyakorlata hazai viszonylatban három okból is kiemelkedő. Egyrészt az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését, így az Egyezményt esetről esetre interpretáló strasbourgi határozatok rendre hivatkozási alapul szolgálnak az hazai Alkotmánybíróság számára is. E ponton elegendő olyan esetekre gondolni, mint a spontán tüntetések ügyében hozott Magyarországot elmarasztaló ítélet, melyet követően az AB is módosított a korábbi gyakorlatán. Ezen túlmenően, az esetleges hazai jogvédelmi hézagokra is megoldást nyújthat egy nemzetközi fórum, ez a gondolat köszön vissza a heidelbergi kutatócsoport Verfassungsblogon publikált fordított Solange javaslatában is (magyarul elérhető itt).
Hazai viszonylatban ilyen kérdésnek tekinthető az AB vizsgálati körét közpénzügyi kérdésekben szűkre szabó Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése. Ez azonban egyrészt nem tér ki az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésekbe ütközést vizsgáló hatáskörére, így végső soron a közpénzügyi tárgyú törvényeknek is meg kell felelniük az Egyezmény biztosította emberi jogi sztenderdeknek. Másrészt pedig - mint majd sorozatunk következő írásából kiderül - ezen jogszabályok a strasbourgi fórum előtt a hazai alkotmánybírósági korlátozásokra tekintet nélkül elbírálásra is kerülnek.
Végül pedig folyamatban van az Európai Unió csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Ennek bekövetkezte az Alapjogi Charta szűk hatósugarán kívülre tágítaná az Európai Unió emberi jogi vizsgálódási fókuszát és maga az Európai Bizottság is felléphetne a tagállamokkal szemben folytatott eljárásokban a strasbourgi fórum előtt.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
„Ez az igazi szolidaritás, nem a migránskvóták” – mutatott rá a Fidesz EP-képviselője.
Mentsd meg Amerikát! címmel jelenik meg rövidesen a januárban hivatalba lépő amerikai elnök új könyve.
Jön a bizalmi szavazás a Bundestagban, majd februárban az új választás.
