Pénz a kultúrára

„Márpedig félő, hogy a kormány számára a kultúra nem ugyanazt jelenti, mint például (hogy mások nevében ne beszéljek, elvégre különbözőek vagyunk) – nekem. A Nemzeti Könyvtár vagy az Alaptörvényhez készített illusztrációk az én szememben – határeset. Kultúra, persze, a maga módján, ha elég szélesre vonjuk a határokat; akkor belefér mindaz, amit eddig is támogatott ez a kormány, a Wass Albert-szobroktól Ákosig és a Magyar Művészeti Akadémiáig. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormányt nem a magától alakuló, burjánzó, szabad és ellenőrizhetetlen kultúra érdekli (amiben persze ugyancsak van vacak is meg nagyszerű is), hanem a reprezentáció kultúrája: az, ami a kormány ízlését, értékrendjét, ideológiáját juttatja (eszköz nem számít) kifejezésre. Lesznek új köztéri szobrok számolatlanul, mindenféle protokolláris konferenciák és köztévés népi mulatságok, busás jutalmak és fényűző színielőadások – sity-suty elfogy az a pénz.”