Velünk élő kádárizmus

2013. október 10. 11:16

Számomra úgy tűnik, az előző politikai rendszer a lelkekben okozta a legnagyobb károkat. Nálunk változatlanul mindenki ért mindenhez, mindenkinek véleménye van mindenről, ám ettől a „köz” véleménye még nem válik közvéleménnyé.

2013. október 10. 11:16
Dombai Tünde
Délmagyar

Itt mindenki lop és lopakodik. Mert nemcsak az egyén keresi a gyenge pontokat, de a szolgáltatók sem különbek. Hogy lehet az, hogy mondjuk Ausztriában a villamosmegállóban kiírják, mikor áll meg ott a jármű, és az pontosan ott is van? És most gondoljunk a mi tömegközlekedésünkre! De az is ide tartozó példa, hogy immáron huszonéve rágjuk, mint a gittet, milyen össznépi csalás folyik a rokkantparkolással. Itt nem az hibázik, aki tilosban jár, hanem az, akit rajtakap a rendőr.

Ez a velünk élő kádárizmus, ez az a posvány, amiben még mindig dagonyázunk, ahelyett, hogy megpróbálnánk kilábalni belőle. Magunkat csapjuk be, mert mi vagyunk az egészségesek, mi vagyunk a sérültek, mi vagyunk a gyerekek és mi vagyunk az öregek. A mi szocializmusunk azért lehetett a legsikeresebb, mert a hatalom és a lakosság nálunk trükközött a legügyesebben. Aztán huszonöt éve véget ért a trükkök kora, csakhogy mintha ezt nem akarnánk tudomásul venni.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
marko11
2013. október 10. 13:45
Roppant élvezetes (= röhejes!), amikor azok kádároznak, akik akkor még nem is éltek vagy úttörők voltak. Egy ilyen elcsalt rendszerváltás, elkúrt húsz év után, talán nem kellene már kádározni. Vagy tényleg, mint írták fentebb, menjünk vissza a törökökig. Vagy a honfoglalásig! De leginkább ezzel a mostani "szabad" világgal kellene foglalkozni. Amikor már szabad máról holnapra élni.
freehckr
2013. október 10. 12:04
„ahelyett, hogy megpróbálnánk kilábalni belőle” A „kilábalás” mindaddig nem fog menni, amíg magának a politikai elitünknek a meghatározó része nem csak hogy a szocializmusban volt bevett elvek mentén politizál, de legtöbbjük egyike volt a szocializmust fenntartó apparatcsikoknak. Tehát valahol ott kellene kezdeni kezelni a dolgot, ha már valamiféle rendszerváltásról beszélünk, hogy megszabadulunk ezektől az egykori szocialista apparatcsikoktól, kizárjuk őket a közélet és államirányítás minden területéről, és ez még csak nem is a legnagyobb feladat, egy egyszerű lusztrációs törvénnyel úgymond „európai” módon ezt meg is tehetnénk: http://goo.gl/Dlv2RN Ezután következne a nagyobb feladat, a társadalom szocialista berögződéseinek a megváltoztatása, de ez is könnyebben menne abban az esetben, ha a politikai elitünk már nem a szocialista mintákat és ideológiákat propagálná. Ehhez természetesen le kell építeni a szocialista-típusú államot is, és bizony százezrek szenvednének el bizonyos kisebb-nagyobb érdeksérelmeket, főként egzisztenciális szempontokból, de ez legtöbbjük esetében átmeneti lenne, ha maguk is képesek túllépni a beléjük rögzült szocialista szokásokon. Aki pedig nem tud túllépni ezen, azt már tekinthetjük a „rendszerváltás áldozatának”, de ők pár tízezren maradnának, szemben a mostani több millióval... márpedig ha „demokráciát” építünk, akkor ideje lenne végre a többség akaratát és érdekeit figyelembe venni, ugyanis a „demokrácia” valahol erről szólna.
luga
2013. október 10. 11:41
Bizony, mert nálunk van egy olyan réteg, amelyik azt hiszi, hogy neki minden "jár". Van kapcsolati tőkéje, és öntudata. Hosszú idő alatt kopik ki ez a mindennapok gyakorlatából.
gyurmandia
2013. október 10. 11:38
Jó szar ez a cikk. Ezerszer leírt féligazságokkal. A BKV nem a szuvem csücske, de a megállókban kitett menetrendet nagyion nagy százalékban betartják. Ami kész csoda azokkal a járművekkel és húsz év Demszky után.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!