„Telibe talált a Szolidaritás. Napok óta arról beszél az ország, hogy a Clark Ádám téri alagútnál felállították, majd ledöntötték a Vezénylő Tábornok (sztálini pózban megörökített, hungarocellből készült) szobrát, amelyet aztán a tüntetők végig vittek a belvároson, külön a fejet és a testet, egészen az érinthetetlen Fidesz-szentélyig, a Terror Házáig.
Legyen világos: bármennyire is feszegette a határokat, ez egy politikai performansz volt. Nem több, de nem is kevesebb. A demonstráció az Orbán Viktor által megszemélyesített rendszer eltörlését szimbolizálta. Minden más értelmezés téves – vagy nettó hazugság.
(...)
A Szolidaritás teljesen összezavarta a máskor olajozottan működő fideszes médiagépezetet. A párt sajtóosztályának sikerült olyan közleményt kiadnia, amelynek értelmében »tragikus és fájdalmas« emléknek kellene tekintenünk az ötvenhatos forradalom egyik jelképes cselekedetét, a Sztálin-szobor lerombolását.
A kommunistázásban tocsogó kormányt érzékeny pontján érte találat. A hatás jól lemérhető azon is, hogy a hatalom segédcsapataként működő Civil Összefogás Fórum alkalmas ürügynek találta a Szolidaritás akcióját egy újabb Békemenet meghirdetésére.”