„Az Európai Unióban aláírásgyűjtés zajlik arról, hogy alanyi jogon, feltételek nélkül mindenkit bizonyos összegű alapjövedelem illessen meg. Magyarországon 85 ezer forintos összegről beszél Szanyi Tibor szocialista politikus, az elv egyik szószólója, ami a költségvetést – kalkulációja szerint – évi tízezermilliárd forinttal terhelné meg. (...)
A szubszidiaritás elve sérülne jelen esetünkben is: nem az állampolgár önállósága növekedne, hogy kezébe vegye sorsát, hanem az államnak való kiszolgáltatottsága. Hasonló lehetne az eset a munkanélküli-segéllyel, családi pótlékkal való visszaéléshez: a munka helyett a segélyen élés mind a közjó, mind az állampolgár szempontjából hátrányosabb helyzet. Kérdés az is: hogyan szolgálja az igazságosságot az alapjövedelem egységes odaítélése a jövedelmi skála alsó és felső részében lévőknek?
Az alapjövedelem bevezetése irreálisan magas költségvetési kiadást is okozna. Ha hitel lenne a fedezete, az növelné az államadósságot, ha az állam költségvetési tételek átcsoportosításával vagy megtakarításával teremtené meg a forrást, akkor kérdés, mely területekről vonnának el pénzt. Ha adóbevételekből, milyen adók lennének ezek?
Az állam működéséhez hozzátartozik az emberi méltóság tisztelete. Az igazságosság, méltányosság, emberiesség az állam részéről nem feltétlenül az alapjövedelem garantálásával, mint inkább a munkára való ösztönzéssel, munkahelyteremtéssel és az emberhez méltó munka feltételeinek létrehozásával valósulhat meg.”