Kifeszítve

2013. szeptember 19. 08:32

Választási évre választási költségvetés készül. Miután a büdzséről politikusok szavaznak, aligha lehet ez másként.

2013. szeptember 19. 08:32
Várkonyi Iván
NOL

Ami keveset tudni lehet a jövő évi költségvetésről, az azt mutatja, hogy Orbán Viktor kormánya valódi tartalékok nélkül vág neki a jövő évnek. Ahogyan némileg túlzó 2 százalékos gazdasági növekedésre alapozni a 2014-es számokat, úgy tűnik saját rezsicsökkentő elkötelezettségében meginogni a kormány a tervezett 2,8 százalékos inflációval. Ez az optimista-pesszimista kombináció viszont a bevételi számoknál mindkét irányból kedvezőbb becslésekre ad alapot, ami óvatosságra inthet az előirányzatokkal kapcsolatban. Ráadásul ezt az emelt bevételi várakozást még meg is fejelte a kabinet szokásos pénztárgépes fehéredési hatással. Az ezen a címen elszámolt összeg (180 milliárd) a teljes áfatervnek mintegy 5 százaléka. És ugyan tudjuk, hogy óriási a feketegazdaság aránya, de azért ennek a tervnek a teljesítése egy teljes elektronikus arzenállal felszerelt NAV-nak se lesz egyszerű feladat.

A bevételekkel ily módon kistafírozott büdzsében ráadásul kisebbek (voltaképp minimális szinten) lesznek a tartalékok, és immáron a hiány is csak egy hajszállal lesz a 3 százalékos bűvös határ alatt. Közgazdaságilag pedig nincs is értelme 2,7-ről 2,9 százalékra módosítani a GDP-arányos deficitcélt, csak akkor, ha végképp kell 60-70 milliárd. Valamire, bármire.

Nincs mozgástér. Jutnia kell a pedagógusokra, a gyerekesekre, a stadionokra és a munkanélküliek eltüntetésére (a közmunkaprogram felfuttatására), de nem marad már másra. Panaszkodik az egészségügy, sír a közalkalmazott, bajban a húsgyár. A hiány már papíron is alig marad 3 százalék alatt. Minden kifeszítve.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 36 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
várúr
2013. szeptember 19. 14:50
Ha "keveset tudni a jövő évi költségvetésről", kevesebbet jósolgasson a T. Szerző. Újabb lufi, újabb felesleges írás, újabb hörgés.
atila68
2013. szeptember 19. 12:43
A szerzőnek: 1. A parlament elnöke, a köztársasági elnök, és a miniszterelnök is deklarálta nem készül választási költségvetés. 2. Törvény van rá, hogy nem készülhet választási költségvetés. Ezt érted hülyegyerek?
puszika
2013. szeptember 19. 11:39
Várkonyikám! Ti azt hiszitek mindenki úgy gondolkodik mint ti.Bizony a szoci kormányok mindíg választási költségvetést csináltak.Bele is buktak ,annak rendje és módja szerint/öszödi beszéd/.Nagy valószínűséggel,onnan vetted a példát.Furcsa elméleted van.Azt hiszed,egyméretű cipőt minden lábra fel lehet húzni.
Berecskereki
2013. szeptember 19. 10:25
Bizony a számok makacs dolgok. - 1990-2010 közötti időszakban az éves költségvetés hiányát soha nem tudták 3 %-ék alá vinni. - 1990-1994 a privatizációs bevételek ellenére is 3 %-ék fölött nőtt a költségvetés hiánya, s az alacsony GDP teljesítés miatt a GDP százalékában mért adósság jóval meghaladta a 60 %-ot. A reáljövedelmek drasztikusan visszaestek. - 1994-1998 közötti időszakban a Horn kormány csak úgy tudta csökkenteni a költségvetés hiányát, hogy növelték az elvonást, fűnyíró elvszerűen megfaragták a béreket, állami juttatásokat és eladták a stratégiai ágazatokat. A beáramló korábbinál nagyobb mértékű külföldi tőke és az előzőekben leírtak tették lehetővé, hogy a GDP-ben mért államadósság lényegesen csökkent. A magas infláció miatt a reáljövedelmek drasztikusan csökkentek. - A két ciklus időszakában a költségvetésnek nem voltak tartalékai a gazdasági növekedésből - 1998-2002 közötti időszakban tovább növekedett a beáramló tőke, beruházások indultak el. Ezzel párhuzamosan növekedtek a jövedelmek, csökkent az inflációs nyomás, a költségvetés éves hiánya a 97 évi színt körül mozgott, de 3 %-ék felett. A fogyasztás növekedett. Ez eredményezte, hogy a GDP %-ban mért adósságállomány 60 %-ék alá csökkent, így lehetővé vált a korábbinál nagyobb jövedelem kiáramlás, amely tovább növelte a fogyasztást és termelésben is növekedést indukált. - 2002-2006 időszakában a költségvetési hiány és adósságállomány drasztikus növekedését z állami beruházások hitelből történő finanszírozása eredményezte, melynek következtében a 2005-ben a költségvetés hiánya meghaladta a 9 %-ot, ez azonban csak a választások után derült ki. Ezt követte az adók emelés, elvonások, normatívák csökkentése. A GDP csökkenő növekedését csak az állami, önkormányzati beruházások és a lakásépítés tudta növelni. Ennek forrása azonban döntő mértékben hitel volt. Ennek következtében az állam és az állam alrendszerei, az állampolgárok is eladósodtak, s mindez devizában – euróban, svájci frankban – történt. 2007-ben elindult a tőkekivonás. 2008 év második felében pedig a pénzpiac még feláron sem volt hajlandó hitelezni Magyarország számára. Így az ország csőd közelbe került. Ezért kellett a költségvetésnek és az MNB-nek az IMF-hez és az EU-hoz hitelért fordulni, s olyan vállalásokat tenni, amely ismét a jövedelmek, az állami juttatások megkurtítását, a reáljövedelmek drasztikus csökkenéséhez vezetett. Emiattt7 %-al csökkent a fogyasztás és ugyanilyen mértékben a GDP értéke, melyen belül nagyobb mértékben csökken a GNI. Mindez együttesen kihatással volt a 2010-es évre és a 2011 év első felére. A 2010-2013 közötti időszakban a gazdaság adatai ismertek, talán még emlékezetben vannak. Döntő eredménynek számít, hogy az éves költségvetési hiány 3 %-on belül van – szerintem ebben az évben és a jövő évben is, ha marad a kormány – megszűnt a 2004-ben indított uniós eljárás, a pénzpiac csökkenő kamatok mellett hitelezi a költségvetést és az MNB-nél a szükséges tartalékok rendelkezésre állnak, az export-import mérlegünk szuficites, az átlagjövedelmek, reáljövedelmek nőnek és ha szerény mértékben is növekszik a fogyasztás és a termelés. Ugyancsak pozitív, hogy csökkent a vállalkozások, háztartások adósságállománya és növekedett a háztartások forint megtakarítása. Mindez együttesen biztosítékot nyújt a költségvetési hiány 3 %-on belüli tartására, a meglévő tartalékok figyelembevétele mellett.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!