„Hiába jelentek meg érdemi cáfolatok Csontos János irodalmi »Rózsadombi paktum« összeesküvés-elméletével kapcsolatban, Mezey Katalin az ÉS szeptember 6-i számában mégis megpróbálkozott azzal, hogy hitelesítse Csontos írását, illetve magyarázza rágalmainak egy részét (Viselt dolgainkról, 2013/36.). Amelyeket meg nem tudott mentegetni, azokat azzal intézte el, hogy nem kíván reagálni arra, ami Csontost nevetségessé teszi.
A bocsánatkérést, a szégyenérzetet az alantas rágalmakért, a Csontos által hangoztatott »szöveg és erkölcs összhangjának« hiányát fel sem veti. Hiába derült ki, hogy Csontos állításával ellentétben sem Esterházy, sem Nádas nem találkozott Aczél Györggyel abból a célból, hogy »lejátsszák a színpadról a korszerűtlen generációt« – akik alatt Mezey nyilván a számára kedves írókat érti – mindez nem számít neki semmit. Megismétlődnek a vádak: Nádast és Esterházyt a pártállam támogatta, »kivételes módon elismerte őket és egyengette írói pályájukat«. Magyarán: Csontos csak lényegtelen formális kérdésben tévedett, alapvetően igaza van a »se non è vero è ben trovato« (ha nem is igaz, de jól van mondva) szólás alapján. (...)