Mivel tudja bizonyítani Mezey Katalin, hogy a kései Kádár-rendszer „kivételes módon elismerte” Nádas Pétert és Esterházy Pétert?
„Hiába jelentek meg érdemi cáfolatok Csontos János irodalmi »Rózsadombi paktum« összeesküvés-elméletével kapcsolatban, Mezey Katalin az ÉS szeptember 6-i számában mégis megpróbálkozott azzal, hogy hitelesítse Csontos írását, illetve magyarázza rágalmainak egy részét (Viselt dolgainkról, 2013/36.). Amelyeket meg nem tudott mentegetni, azokat azzal intézte el, hogy nem kíván reagálni arra, ami Csontost nevetségessé teszi.
A bocsánatkérést, a szégyenérzetet az alantas rágalmakért, a Csontos által hangoztatott »szöveg és erkölcs összhangjának« hiányát fel sem veti. Hiába derült ki, hogy Csontos állításával ellentétben sem Esterházy, sem Nádas nem találkozott Aczél Györggyel abból a célból, hogy »lejátsszák a színpadról a korszerűtlen generációt« – akik alatt Mezey nyilván a számára kedves írókat érti – mindez nem számít neki semmit. Megismétlődnek a vádak: Nádast és Esterházyt a pártállam támogatta, »kivételes módon elismerte őket és egyengette írói pályájukat«. Magyarán: Csontos csak lényegtelen formális kérdésben tévedett, alapvetően igaza van a »se non è vero è ben trovato« (ha nem is igaz, de jól van mondva) szólás alapján. (...)
A Kádár-rendszerrel is foglalkozó történészként tehát az a véleményem, hogy Mezey állításai finoman szólva is meglepőek és magyarázatra szorulnak. Ha el szeretné kerülni, hogy írása alaptalan rágalmazásnak tűnjön, néhány kérdésre válaszolnia kellene a nyilvánosság előtt.
1. Mivel tudja bizonyítani, hogy a kései Kádár-rendszer »kivételes módon elismerte« Nádas Pétert és Esterházy Pétert?
2. Hogyan egyengette a kései Kádár-rendszer fent nevezett személyek pályáját?
3. Hajlandó-e felkutatni és közzétenni azt a »szakértői állásfoglalást«, amelyre írásában pontatlanul hivatkozott?
4. Ha elsősorban azok az állambiztonsági jelentések érdeklik, amelyek róla és köréről készültek, akkor tett-e valamit ő mint a kormány által maximálisan támogatott Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője, illetve kezdeményezésére a Magyar Művészeti Akadémia annak érdekében, hogy a jelenleg elzárt titkosszolgálati iratok –melyek kutathatóságát a jelenlegi kormányzat akadályozza – kutathatóak legyenek? Ha nem, miért nem?”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
