A liberálisozásról

„A legendás »holdudvar«, ezek a majdnem minden közvéleményalakító befolyásukat régen elveszítő, egyébként tiszteletet parancsoló tudósi vagy írói életművel rendelkező nénik és bácsik ilyen módon félelmetes nagyhatalommá maszkírozhatóak, mintha tényleg »bankárok és tábornokok« fejlődnének fel mögöttük hosszú, tömött sorokban (a világlapok, Soros, Reding, Barroso, az európai és amerikai diplomácia stb). Ezért tudja még ma is hatékonyan, némi közérdeklődésre okkal számot tartva utálni az »értelmiségieket« a Mandiner-Konzi-Jobbklikk-tengely is. Még mindig el lehet hitetni, hogy ők volnának a százszor rettegett »véleménymonopólium«. Így, a liberális gondolat szidalmazásával a Fidesz bármely pillanatban képes a semmiből jött, romlatlan és tiszta forradalmi erővé változni.

Ezért célszerű minden tiltakozást, minden tekintélyellenes fellépést lebelvárosiliberálisozni, résztvevőit SZDSZ-esnek bélyegezni. Bekenni az »elmúlthúszév« piszkával. Ez az egyszerű retorikai művelet kezeskedik felőle, hogy nem a kétharmados, minden kontrollintézményt és testületet régen maga alá gyűrő, gazdasági hátországát százmilliárdos állami forrásokkal hízlaló, sikeres és zökkenőmentes »state capture«-t végrehajtó, a közmédián innen és túl is óriási sajtóbirodalom felett rendelkező, maradék riválisait épp most kóstolgató hatalom tűnik »establishmentnek«, hanem pár tucat vagy legfeljebb pár száz csóró egyetemista. Hogy mindebből egy szó sem igaz, az még jobb: elfognak kezdeni magyarázkodni és kínosan vigyáznak rá, hogy soha egyetlen kritikus félmondatot se merjenek se ők, se mások anélkül elmondani, hogy ne tennének utalást az igazi, a voltaképpeni establishmentre, a »véleményhatalomra«, a körúti liberálisokra.

(Ezt egyébként mindenki imádja játszani. Amikor az ifjúkonziknak csipetnyi szociális érzékenységre meg hozzá egy kanálka empátiára támad gusztusuk, gyorsan megírják, hogy milyen érzéketlenek már »a Starbucks-liberálisok«, az előkelő helyeken »üvegplafonról picsogó feministák« meg azok, akik sietnek rákerülni »a politikailag extrakorrekt nyitottakvagyunk.hu-ra«. A hirtelen és váratlan szolidaritás motivációja alighanem itt is szimplán a homogenizáló liberálisozás lehet, vagyis a tomboló ressentiment.)”