„A nyugat-európai turisták kényszeresen megengedő, elfogadó hozzáállása után szinte üdítő volt egy bulizni érkezett, hatfős szlovén csapat reakciója, amikor két nap balatoni tarhálás után tőlem kapták meg a választ az égető kérdésre: mégis, hol a fuckban lehet itt cigit venni? A társaságban ezután jól összekaptak azok, akik a tejüveges, fura boltokban sejtették a dohányt, illetve azok, akik semmi pénzért be nem mentek volna a gyanús kamrákba.
A legelfogadóbb egy lengyel pár volt. Kuba, a férj megnyugtatott: ő hozott cigit, hiszen már rutinos utazó, egzotikusabb helyekre pedig mindig felkészülten érkezik. Ő mondta, nem én.”