„Tegnap a 444.hu hívta föl a figyelmet az Ultras Liberi legújabb facebookos megmozdulására, amelyben nem kevesebbet tettek, mint a romagyilkosságok elkövetőit ünnepelték. (…)
Nyilván már önmagában az is visszataszító ha bármilyen orgánum (akár a kormánypárt is) saját politikai kommunikációja céljára használ fel emberi tragédiákat, és meggyilkolt gyermekeket. Ha viszont ahelyett, hogy reflexből elkattintunk az ilyen linkekről, vagy azzal jövünk, hogy de ők legalább nem irtanak ki komplett iskolákat, mint az óceán másik partján élő társaik, azért érdemes elgondolkodni: hát így néz ez ki? A magyar civil társadalom a Védegylettől az Amnesty-ig bezárólag alig több, mint fogatlan oroszlán, az állam erőszak-monopóliuma pedig a kormány és a volt kormány összes ígérete ellenére az utóbbi öt évben ijesztő mértékben olvad el. Ki védi meg az ömagukat megvédeni nem tudókat ezektől az elemektől, vagy akár a nyugdíjasokat fosztogató brigantiktól, ha egyszer elszabadul a pokol? Elszabadul-e egyáltalán, vagy csupán a mindennapi, gyáva és tehetetlen frusztráció bűzös nyomát látjuk?
Ma még nem lehet megmondani. Egy biztos: ezt a hanyatlást csak a társadalmi reflexek aktivizálódása, és az öngyilkos közöny fokozatos megszűnése állíthatja meg.
Ki tudja, talán a jövőnk is ezen múlik.”