Magyarország diplomáciai mozgástere már Trump beiktatása előtt tágult
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
A magyar jobboldal éppen abba a Magyarországba vágyik vissza, amely a náci Németország szövetségese maradt az utolsó percekig.
„A magyar jobboldal azonban mind ez idáig nem volt németellenes. A magyar jobboldal jelentős része ugyanis eszmetörténetében és céljaiban eddig éppen azon horthyzmussal vállalt folytonosságot és azonosságot, amely a náci Németország egyik szövetségese volt. A magyar jobboldal történelemszemléletében mindig is 1945, az orosz megszállás töltötte be annak a negatív élménynek a szerepét, amit a legtöbb más dél- és kelet-európai népek számára a német megszállás vagy támadás jelent.
A lengyel vagy a görög jobb- és baloldal esetleges németellenessége ugyanabból az élményből táplálkozik, a magyar jobboldalon azonban mind ez idáig nem volt jelen az antifasiszta indíttatású, a németek kapcsán reflexszerűen nácizó németellenesség. A magyar jobboldalon sokkal inkább egyfajta félreértett sajnálkozással nézték a németeket: az amerikaiak által »átnevelt«, »némettelenített«, »identitásától megfosztott«, »kiüresített«, »térdre kényszerített« (stb.) Németországról szóltak az elemzések. Ha egy német számára esetleg átfordítottunk ilyen szövegeket, teljes értetlenség volt a válasz. Németország ugyanis nem térdre kényszerítve, kiüresítve, némettelenítve, megfosztva érzi magát – hanem éppen felemelt fejjel büszke kritikai történelemszemléletére, a nácizmus feldolgozására és legfőképpen jelenlegi gazdasági sikereire.
A magyar jobboldal ezzel szemben éppen abba a Magyarországba vágyik vissza, amely a náci Németország szövetségese maradt az utolsó percekig, és éppen azon világszemlélet ellen harcol, amelynek talán éppen a mai Németország a legemblematikusabb (de Nyugat-Európában is egyedülálló) példája.”