Kedves CÖF!

„Namost, CÖF néven üzentetek nekem. Kérdezitek, pontosabban a főnökötök kérdezi tőlem, hogy »egy olyan párt, amelynek ilyen képességű tagja van, vajon miért nem oldotta meg a devizahitelesek gondjait 8 év alatt? Csak nem azért, mert annak oka és okozója volt?« 

Nos, azért nem oldottuk meg, mert nem volt mit megoldani. A devizahitelesek kálváriája éppen hogy 2010 nyarán kezdődött, amikor is a főnökötök egyik bálványa, a debreceni polgármester (aki egyébként az akkor újdonsült gazdasági miniszter, továbbá több száz egyéb fideszes prominens és fideszes önkormányzat társaságában maga is tíz- és százmilliós nagyságrendekben vett igénybe devizahitelt) volt oly kedves felrobbantani a forint árfolyamát, az ország-kockázati felárat, továbbá a kamatokat.

Jut eszembe, a devizahiteleket egyébként az Orbán nevű másik idol tette lehetővé a 2001. június 15-i kormányrendeletével. Az meg nektek jusson eszetekbe, hogy éveken át a harmadik idolotok, bizonyos Járai volt szíves – még jegybanki elnökként – oly magasan tartani a forint alapkamatát, hogy élő bank sem volt hajlandó forinthitelekkel bíbelődni. Autókereskedőknél például szóba sem jöhetett forinthitel.

Azt viszont továbbra is tartom, hogy a gazdasági miniszter ritka nagy hülye lenne, ha veletek tárgyalva keresné a devizahitelesek problémájának megoldását. Nem tudom, hogy az 1735 lájkolótok mire képes, de tartok tőle, hogy legyalogolni biztos nem tudnák a devizahiteleket. Na jó, esetleg egy-két bankfiókot meg tudnának rohamozni, ezt elhiszem. Mégis, ennél ígéretesebbnek gondolom a svájci és az európai központi bankkal való tárgyalásokat, végtére is az érintett adósok nem a CÖF szórólapjaiban, hanem a fenti cégek nyomtatványaiban, azaz svájci frankban és euróban vannak eladósodva. Hát, ezen megfontolásból tettem a javaslataimat.”