Románia az újraegyesítés után is megmarad majd egységes nemzetállamnak

„Következésképpen, mit kellene az európai államoknak felfogniuk?

Amit Európának meg kell értenie az az, hogy Romániában a társadalom összességében akarja az egyesülést, nem csak néhány párt, melyek a választásokkor a bejutási küszöb körül mozognak, mint amilyen a PRM. Fontos, hogy egy unionista üzenetet ne tévesszenek össze egy nacionalista-szélsőséges, vagy idegengyűlölő üzenettel. Az unionista üzenettel párhuzamosan fenn kell tartani egy üzenetet a kisebbségek anyanyelvű oktatásához való jogáról, a szavazati jogáról, a bármilyenfajta vallás gyakorlásának szabadságáról stb. Mivel folyamatosan voltak viták a székelyek autonómiájáról, meg kell említeni, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem tartalmazza az etnikai kritériumok szerinti autonómiát. A romániai etnikai kisebbségek már most is széles körű jogokkal rendelkeznek, melyek sokkal messzebb mennek el, mint az Emberi Jogok Chartájában szereplő jogok. Nem fog senki sem jönni kívülről azt mondva, hogy ha nem adunk autonómiát a székelyeknek, ezt azt jelenti, hogy nem vagyunk demokrácia, vagy nincs működő jogállamiságunk. A hatályos nemzetközi jog szerint, a román állam az erdélyi székelyek legradikálisabb és idegengyűlölő szervezeteit terrorista szervezetekké nyilváníthatja. Az olyan országok, mint Ausztrália, AEÁ, Nagy-Britannia, Kanada mindegyike egész listákkal rendelkezik a terroristának tekintett szervezetekkel. Ezek a listák pedig nem vonatkoznak csak a már klasszikusnak számító, al-Kaida jellegű terrorizmusra, hanem bármilyen olyan szervezetre, amelyik a demokratikus normákkal és törvényekkel össze nem egyeztethető módszereket alkalmaz. Nyilvánvaló, ezzel nem azt javasolom, hogy nyilvánítsák az RMDSZ-t terrorista szervezetté, ne értsenek félre, itt az Erdélyben létező radikális szervezetekre utalok. A román, roma, magyar stb. etnikumúak halállal, vagy bármi mással való megfenyegetését büntetni kell, bárkitől érkezik is a fenyegetés, a már hatályban lévő diszkriminációellenes jogrendet pedig alkalmazni kell. Az RMDSZ, a törvény szerint, bármit javasolhat: autonómiát, függetlenséget, egyesülést Magyarországgal stb., de ez nem jelenti azt, hogy Románia Parlamentjének ezt kötelessége elfogadni. Mindaddig, míg az RMDSZ a mandátumok 6-7 százalékával rendelkezik Románia Parlamentjében, a székelyek pedig egy kisebbség Romániában, kifejezhetnek, békésen, bármilyen óhajt, de ez csak akkor fog teljesülni, ha a lakosság többsége, vagy Románia Parlamentje egyetért ezzel. Ezek egy demokrácia alapszabályai és ezeket nem Romániában találták fel. Ahogy azt korábban említette, a nemzetközi jog szerint, a területi módosítások csak mindkét fél beleegyezésével történhetnek. A székelyek esetében ezt egy autonómia melletti népszavazást, vagy petíciót jelentene a lakosság részéről, mely eziránt mutat érdeklődést, de egy törvény kihirdetését is Románia Parlamentjében és annak elnök általi aláírását (így! – E-RS) Az e mechanizmus alóli egyetlen kivétel akkor lenne, ha a kisebbségek bizonyítanák, hogy folyamatosan irtják, diszkriminálják, vagy elnyomja őket a nemzeti kormány, ahogy az – például – Koszovó, vagy Dél-Szudán esetében történt. De nyilvánvaló, hogy a székelyekre ez nem érvényes.”