Tettem az erjedő borba egy kis tápsót: a hatására eltűnt a geil édes íz, és megjelent a jövendő bor íze, amitől egyszerűen elájultam.
„Növényvédelmi szempontból elég problémás évadot zárunk: van lisztharmat és peronoszpóra is a szőlőben. A peronoszpóra ellen véd az időjárás: az őrült meleg beszárítja a telepeket. A lisztharmat viszont a takarásban lévő fürtökön vidáman tenyészik: sajnos be kellett vetnünk a felszívódó szereket ellene, a gyengéd biológiai védekezés nem segített. Hozzáteszem, hogy az idei évben másodlagos a bortermelés, mert a fő hangsúly az ültetvény újratelepítésén van.
Év elején még nem így gondoltam, de a virágzás alatti hideg idő betett a kötődésnek, és egy kora nyári jégeső pedig megtizedelte a maradék keveset - így az idei szüret várhatóan még a tavalyi negatív rekordot is alulmúlja. Ha sikerül, veszek szőlőt, amit megfelelően megritkítok, ha engedi a termelője. A rizlingben újult erővel támad az ESCA - idén vagy tíz tőkémet kellett kivágni. Nem tudok ez ellen a kór ellen védekezni, hiába igyekszem élővé varázsolni a talajt, egyelőre nem sokat segít. Jövőre igyekszem a sorok közé hagymákat tenni, hátha javít a talaj mikroflóráján. (...)
Megkóstoltam a borokat is. Most nem azért mondom, mert az én borom, de ... OK. Kit akarok becsapni? Hát persze, hogy azért mondom. Megfigyeltem, hogy egyik kóstoláskor hűdejó, másik kóstoláskor óborzalom. Most éppen az asztaeztnemhiszemel típusú kóstoláson vagyok túl, a sárfehér-juhfark küvé lelágyult, elhagyta a hegyes savait valahol a tartályban, és szép selymes, egyensúlyban lévő borrá vált, az illata már nem bukéborosan vad, hanem a borba olvadó, ízre pedig határozottan finom. Bár még percegett a pohárban, lassan talán befejeződik az érése. Az olaszrizling november-decemberi állapotot mutat.
Még Takács Lajos javasolta, hogy tegyek bele tápsót, szerinte annak a hiánya akasztja meg a forrást - most tettem bele, mire a bor vadul forrni kezdett és zavarossá is vált. Ennek hatására eltűnt a geil édes íz, és megjelent a jövendő bor íze, amitől egyszerűen elájultam. Telt bor, finom barackos aroma, de a fajtára jellemző utóízzel - jaj, nehogy elinduljon rossz irányba, mert én felvágom az ereimet.”
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Ám szerintem erre volt 16 évük.
Ahogy az a kampányban többször is elhangzott, ez a lépés egyet jelentene az üzemanyagárak emelkedésével és véget vetne a rezsicsökkentésnek is.
Rémhír érkezett a német iparról, és bizony van is okunk megijedni a magyaroknak is, véli Sebestyén Géza.
