Abba bukott bele az Alföldi-rendezés, hogy nem volt elég átütő az az új, amit a régi helyébe rakott. Így meg semmilyen lett.
„3. Bárki, aki egy olyan erősen populáris alkotás, mint az István, 2.0-ás verziójának a megalkotásába fog: nagy fába vágja a fejszéjét. Egyszerűen leküzdhetetlen az előd árnyéka. Az rockopera önmagában egy erősen historizáló, romantizáló, hősépítő darab, amibe az eredeti szereposztás igenis beleragadt. Hallgattam a mostani verziót, de erősen kellett dolgoznom, hogy az agyamig ne a bejáratott hangszín jusson el. Szerintem mindenki rothadásik hallgatta a Varga-Vikidál verziót. Én is. Ha álmomból felébresztenek is fel tudok idézni egy-egy momentumot, reprodukálva a fejembe az eredeti crew mozdulatait, hangjait mindent. Na innen valamit csinálni lehetetlen. Igaz, innen szép fejlődni. És Ebbe bukott bele az Alföldi-rendezés. Mert nem volt elég átütő az az új, amit a régi helyébe rakott. Így meg semmilyen lett.
4. A színészi játék és a rendezői koncepció az eredetihez képest sokkal jobb lett. Itt a színészek actually tudtak játszani. Nem nagy maníros, színpaidas mozdulatokkal operáltak, mint a korábbi szereplők. Egyedül az Istvánt játszó Feke Pálban volt meg a korábbi verziók manierista, gesztikulálós, barokkos izé, s nem véletlen, hogy az általam figyelt Fészbukk-közösségnek épp ő volt az egyedüli elfogadható. Mert hajazott a régire. (…)
6. Az előadás alapjában véve tele van erényekkel, ám olyan erényekkel, amelyek összességében csökkentik az István a király pop-értékét. Alfölditől alkatilag távol állnak a barokkos, romantikus, hőseposzokra jellemző manírok. Az István a királynak ez az alapszövetében van. Ez egy ilyen műfaj, ha tetszik, ha nem. Ám ha ezt az aspektust kivonjuk, igazán megvilágosodik, mennyire együgyű, gyengus kis dolog úgy az egész. Elméletileg egy jó rendező egy gyengus anyagból is jól tud dolgozni. Alföldinek ez most nem sikerült. S ez az igazi kudarca az egésznek. Nem az, hogy nem énekeltek tökéletesen a színészek, vagy hogy Novák Péter/Torda jointot szívott.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
A Ferencváros a legjobb formában lévő labdarúgója, az Európa-liga jelenlegi gólkirálya, Varga Barnabás nélkül lép pályára – és készül újabb bravúrra – csütörtökön a görög PAOK otthonában. Több mint 184 millió forint és a 16 közé jutás a tét Szalonikiben.
Most, hogy egy ismeretlen nő 20 ember (!) által lájkolt posztját már sikerült tényellenőrizni, akár a Tisza-vezér állításait is szemrevételezhetné valaki. Francesca Rivafinoli írása.
