„Amennyiben a jövőben lehetővé válna a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok csökkentése a családi szja kedvezmény igénybevételére, úgy az a vázolt adóelméleti visszásságon túl, akár alkotmányos jogot is sérthet. Mert mi jogon venné el bárki akár a nyugdíj, akár az egészségbiztosítási alap pénzét és fordítaná bármely más, még oly méltányolandó célra is? Mivel az elfogadott intézkedés részletei még nem nyilvánosak, ezért csak találgathatjuk a terv megvalósításának módját. Netán, éppen az alkotmányossági aggályok miatt, a kormány költségvetési pénzekből szándékozna hiánytalanul pótolni az így megrövidített alapokat? Elképzelhető megoldás, de még akkor is ottmarad az a nehezen kikerülhető ellentmondás, amely szerint csak és kizárólag a járulékfizetők részesülhetnek a többiekhez hasonló juttatásban. (Mert azt még feltételezni sem mernénk, hogy a családi kedvezményeket igénybevevőktől megvonnák ez utóbbiakat).
Az igazi megoldás pedig tálcán kínálja magát, amennyiben a kormányzat továbbra sem kívánja – segélyek és családi pótlékok formájában – támogatni az úgynevezett megélhetési gyerekvállalást. Utóbbiról tanúskodik az az igyekezet, hogy a gyermekek nevelésének támogatását mindenképpen a család jövedelméhez igyekszik kötni, csak ezúttal éppen rossz módszerhez folyamodva.”