„Kedves középszerűek! Kedves szegények! Kedves államtitkár asszony! Nagy nap ez a mai, hiszen 2010 óta minden nap nagy, jelentőséggel teli és többségtől duzzadó. Ma, amikor negyedszer szedjük össze és osztjuk ki újra a tankönyvcsomagokat két lágyéksérves szabotőr, két középszerű napközis tanárnő és a minisztérium fotósa jelenlétében, végre kijelenhetjük, hogy szakítva a pedagógus hagyományokkal, nem henyéltük át a nyarat. De a Minisztérium sem pihent, nomen est omen, emberi és erőforrás volt egész nyáron. Még egy hete is módosították a közoktatási törvényt, hiszen a hosszú távú tervezés fontos az oktatásban, és manapság egy hét már jóval hosszabb táv, mint amihez hozzászokhattunk. Köszönjük a két rolni vécépapírt, amit ünnepélyes keretek között vehettünk át, és azt a 12 új álláshelyet, amiből 16 szűnt meg. Most már tudjuk, milyen szöveges példával fogjuk illusztrálni a negatív számokat az alsósoknak. (...)
Megkaptuk azt a levelet is, hogy csak életveszélyes dolgok karbantartására van lehetőség, ezért a fiú és a lányvécében visszacseréltük a rovásírásos táblákat, mert elég sok életveszélyes fenyegetést kaptunk miattuk. Pedig ezeknek kitételét előző levelükben javasolták.”