TGM egy percig nem nézett utána konkrétumoknak, és maga is megelégszik azzal, hogy az emberek értékeléséhez elég annak a rendszernek a homogenizálása, amelyben éltek.
„Természetesen elképzelhető, hogy Karas Monika részt vett olyan, vállalati perekben, amelyekben kimutathatóan az egypárti, bolsevista szellemet képviselte mondjuk a Nyugdíjasok Lapja rovatvezetője kontra főszerkesztője perben. Ám akkor kérjük szépen az ilyen példát. Ha ugyanis ilyen nincsen, akkor azt kell gondolnunk, hogy TGM egy percig nem nézett utána konkrétumoknak, és maga is megelégszik azzal, hogy az emberek értékeléséhez elég annak a rendszernek a homogenizálása, amelyben éltek.
Pedig ha megnézné a cikkéhez írt kommentárokat, láthatná, hogy nagyon nem elég – ő maga is ennek az összemosásos logikának a jegyében válhatott »liberálkomcsivá«, amiről mindent elmondhatunk, csak azt nem, hogy a valóság hiteles leírása.
És talán mégse legyen mindegy, hogy volt a kádári rendszernek jobboldali-nacionalista ellenzéke is, amelynek ideológiája épp most szökken a legmagasabban szárba – tán mégis több tanulsághoz vezetne azt megtudni, hogy egy-egy káder onnan, vagy csak a merő pragmatizmus és számítás oldaláról érkezett-e, ha már cikk íródik róla.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
