Államalapítónk ünnepén

„Természetesen a magyar államalapításban Európa és annak akkori lelkisége is döntő szerepet játszott. A nyugati egyházak segítsége, tanítása, tudatossága és tudása nélkül a magyar szellem képtelen lett volna a zsidó-keresztény erkölcsiség befogadására és kibontakoztatására. Sokat tanultunk az akkori Európától. A magyar kultúra arról a tőről hajtott virágot, amely a keresztény Európát, sőt, mondhatni az egész nyugati világot azzá tette, ami lett, s ami volt, s amit most kissé feledni látszik. Államalapításunk ünnepén, Szent István napján aligha kell szégyenkeznünk amiatt, ha nemzetünk hűséges akar maradni ahhoz a szellemiséghez és ahhoz a szabadsághoz, amelyet egykor Európától kapott, s amelyet elvesztett, majd visszanyert. Első királyunk, ahogy már mondottuk, politikai értelemben zseni volt, ám lelkiekben keresztény, s egy a keresztény szentek közül.

A Magyar Nemzet néhány nap múlva lesz hetvenöt éves. Ez az idő az ezredekhez képest elenyésző. De emlékeztetnünk kell rá, hogy alapító főszerkesztőjének, Pethő Sándornak eszménye a Szent István-i gondolat és lelkiség volt, s az államról alkotott képe a független, szabad, keresztény Magyarország. Nekünk egyetlen törekvésünk és érdemünk lehet: megőrizni ezt az eszmeiséget, amely egyáltalán nem mond ellent az európai alapértékeknek. Jó, hogy ebben a szellemben ünnepelhetjük augusztus 20-át, nem feledkezve meg a kenyér ünnepéről, de arról sem, hogy nem csak kenyérrel él az ember.”