„Bár manapság az infokommunikációs eszközök fejlődésével majd' mindenki egyszemélyes szerkesztőség (értsd: minden mobiltelefonnal lehet fényképezni), és az alternatív nyilvánosság önjelölt papjai tizenöt másodpercig főoldalas anyagokat posztolnak (olvasd: még egy bloggernek is lehet releváns véleménye), az újságírók mégis fontosak számunkra.
Újságíró többféle van:
- a copypaste annyiban érdekes számunkra, hogy ha elküldi a mélcímét, mi küldünk cserébe közleményt, bemásolhatja, alá is írhatja, ha akarja, nem érdekel minket, a honorból küldjön egy sört.
- a gonzó jó firma, jön, lát, győz, vagy legalábbis azt hiszi. Hát meghagyjuk ebben a hitében, amíg nem minket csesztet.
- a nyaraló újságíró néha igazi átok. Ha már ott vagy, tudósíts, így a szerkesztői direktíva, és a nyaraló újságíró ott van, de semmi kedve a munkához. Teljes együttérzésünkről biztosítjuk, mondunk neki két mondatot, fényképet is adunk neki, már ha mi épp nem nyaralunk (nem fogtok - főszerk. megj.).