Az emberi viselkedés előrejelzése a nagy kihívás

2013. július 25. 16:50

Egy előrejelzés esetében az a lényeg, hogy mennyire hihető struktúrára épül, és paradox módon kevésbé az, hogy mennyire „jön be”. Interjú.

2013. július 25. 16:50
Major Klára
Pénzügyi Szemle Online

„- Van már olyan területe a gazdaságpolitikának, ahol ez a visszacsatolás rendszerszinten működik?
- Ez természetesen országfüggő, de több ilyen terület is van. Magyarországon is ismert példa a jegybankok által alkalmazott inflációs célkövetés, aminek a fejlett világban immár másfél évtizedes, és Magyarországon is több mint tíz éves hagyománya van. Ilyen rendszerek esetén a monetáris politika alakításának alapja, hogy a jegybank az inflációra kíván hatással lenni, ennek fő eszköze pedig jellemzően a kamatpolitika. Ha az inflációs prognózis magasabb a célértéknél, akkor emelni kell a kamatot, ha alacsonyabb, akkor pedig tere van a csökkentésnek. Az inflációs célkövetés esetében kiemelten figyelni kell arra, hogy egy mostani kamatdöntés nem a mai inflációt befolyásolja, hisz a hatások több lépcsőben érvényesülnek, és a következmények egy-két év múlva bekövetkező inflációban jelentkeznek majd. Nincs más lehetősége tehát a döntéshozónak, mint hogy előrejelzések alapján hozzon döntést. Egy esetleges kamatdöntés mindig azon múlik, hogy mit gondolunk a jövőről. Kamatdöntés hiányában milyen lesz az infláció két év múlva, illetve mi lesz az inflációval, ha meglépem a kamatdöntést? Ezt a két értéket kell egymással, valamint a lefektetett célokkal összevetni, és ez alapján lehet megalapozott döntést hozni.

- Az előrejelzések azonban lehetnek jók és rosszak is, amelyek így komoly kockázatot jelentenek a döntéshozatal szempontjából...
- Ebben van igazság, de érdemes tisztázni, hogy mikor nevezhető jónak egy előrejelzés, és mikor nem. Ezt sokszor hajlamosak vagyunk intuícióból eldönteni, és rávágni, hogy akkor jó egy előrejelzés, ha bejön, ha utólagosan »igaznak« bizonyul. Márpedig ez nem feltétlenül így van. Előfordulhat, hogy egyszerűen csak szerencséje van egy előrejelzőnek, a prognózis csak véletlenül jön be. A dél-afrikai futball-világbajnokság alatt lett híres például Paul, a polip, aki sorozatban eltalálta, hogy melyik csapat fog nyerni - racionálisan mégsem tettünk volna nagyobb összeget arra, hogy a következő meccset is eltalálja. Összességében egy előrejelzés esetében az a lényeg, hogy mennyire hihető struktúrára épül, és paradox módon kevésbé az, hogy mennyire
»jön be«.

- Ez logikus érvelés, de ebben az esetben viszont problémás, ha ilyen
»ingatag« előrejelzések alapján születnek döntések. Az Európai Unió jelenleg hatályos szabályozása szerint például előrejelzések alapján akár szankciókat is ki lehet vetni országokra, amelyek amúgy, a tények alapján jól teljesítenek. Egy olyan dinamikusan változó világban, mint a mostani, nem csak a struktúra, hanem a politikai és társadalmi elköteleződés is fontos tényező lehet, ami pedig kimaradhat az előrejelzésekből...
- Ez a felvetés az előzetes hatásvizsgálatok nagy kihívására mutat rá. Nézzünk egy egyszerű példát! Egy ország adókulcsot emel a költségvetési lyuk befoltozására, de kérdéses, hogy mi lesz ennek a tényleges költségvetési hatása. Vannak megfigyeléseink arról, hogy mekkora volt az adóalap tavaly, tavalyelőtt és azelőtt, ezekből kiindulva könnyedén kapunk egy számot arra, hogy milyen mértékű hatás várható. Ezt naiv megközelítésű hatásvizsgálatnak szoktam nevezni, mert abból indul ki, hogy az adóalap változatlan marad, és nem számol a viselkedési hatásokkal. Viselkedési hatás akkor alakul ki, amikor valaki megváltoztatja a viselkedését például azért, hogy kikerüljön az adó hatálya alól: emelkedik a forgalmi adó, ezért kevesebbet vásárolok, azaz csökken az adóalap. Az emberi viselkedés előrejelzése az igazán nagy szakmai kihívás: nagyon nehéz ugyanis megmondani, hogy egy-egy változásra miképp reagálnak az emberek, a cégek, a magánszektor. Ennek nagy a jelentősége, amit jól mutat, hogy ma már nem lehet makroökonómiai modellt építeni a várakozások és az egyéni döntések közvetlen modellezése nélkül.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szalámis hegedű
2013. július 26. 07:32
Budapest – Egy televíziós felvétel árulkodó módon mutatja azt, amiről Magyarországon már korábban is sokat beszéltek, de eddig csak rosszindulatú híresztelésnek hangzott: Orbán Viktor pszichiátriai kezelésre szorulhat, mások szerint pszichiátriai kezelés alatt áll. A felvételen látható szájmozdulatok erős pszichiátriai gyógyszerek mellékhatásaira is utalhatnak. Orbán Viktor az ATV híradójának felvételén a háttérben áll, és megdöbbentő szájmozdulatokat tesz, amilyeneket egészséges ember nem produkál. Egy ígéretesen indult karrier látványos kudarcának oka is lehet az a betegség, amelynek tünetei immár letagadhatatlannak látszanak, és amelyek alkalmatlanná tehetik vezető pozíció betöltésére. A felvétel után tisztázni kell a helyzetet, Orbánnak nyilatkoznia kell, hogy kezelés alatt áll-e vagy sem, és ha igen, akkor milyen betegséggel kezelik. Orbán Viktor betegségének vélhető tünetei az ATV Híradójának augusztus 20-i adásában láthatók, ha azok megegyeznek a szakirodalomban található kényszeres szájmozgásokkal. A felvételen Orbán Viktor miniszterelnök olyan kényszeres nyelv- és szájmozdulatokat tesz, amelyek esetenként súlyos pszichikai problémákra és erős pszichiátriai gyógyszerek használatára utalhatnak. Orbán az augusztus 20-i kitüntetések parlamenti átadásán vesz részt, amint a kamera felvételén jól látható ijesztő szájmozgása, amely lehet akár gyógyszerek mellékhatása is. A felvételen az 50. másodperctől érdemes nézni a magyar miniszterelnök arcát és száját. Szakemberek szerint a felvételen látható jelenség oka többféle lehet, de leggyakrabban a Tardive Dyskinesia jelenségével azonosítják, amelyet skizofrénia és más pszichiátriai betegségek ellen használt gyógyszerek szedése is kiválthat. A szakirodalom szerint a leggyakoribb tünetek a nyelési nehézség, csámcsogó szájmozdulatok, az ajkak gyakori nyalogatása, nyelvkiöltögetés, a száj körkörös bizarr mozdulatai, a beteg a nyelvét nem tudja kinyújtva tartani. A tüneteket a gyógyszeradag csökkentésével lehet mérsékelni, vagy más gyógyszert kell alkalmazni, de figyelembe kell venni, hogy ez miképpen befolyásolja az alapbetegséget. A látható kényszeres mozgásokat másfajta gyógyszerek és szerek is kiválthatják, de legsúlyosabb esetben skizofrénia kezelésekor is megjelenhetnek. A szakirodalom a skizofréniáról a következőket írja: “A skizofrénia nem egységes kórkép, összefoglaló neve a pszichotikus állapotok közé sorolt agyi betegségeknek, melyeknek közös jellemzője, hogy a beteg akarata, gondolatai és érzelmei szétesnek. A pszichotikus állapotok a realitásérzék elvesztésével, érzékcsalódásokkal, hallucinációkkal, az érzelmi élet zavaraival, téveszmékkel, tudatzavar jelentkezésével járó elmegyógyászati betegségek. Ez az állapot más betegségekben is előfordulhat, amikor a felsorolt tünetek közül csak egy-egy dominál. Mai nézeteink szerint több tényező játszik szerepet kialakulásukban, de e kórképek kiváltó oka lényegében ismeretlen.” Következménye az lehet, hogy “a beteg úgy rakja össze a külvilág történéseit, hogy azokból egy veszélyes, ijesztő kép áll össze. A tünetek elmúltával a beteg többnyire világosan látja a roham idején észlelt világ és tettei irracionális voltát. A betegség ezen aktív szakaszaiban a beteg veszélyes lehet önmagára és környezetére”. Orbán Viktor esetleges betegségéről nincsenek hivatalos információk. De miniszterelnök esetében az egészségi állapot nemcsak magánügy. Az ország polgárainak joga van tudni azt, hogy az országot mentálisan egészséges emberek vezetik. Ezért jogos igény az, hogy a polgárok választ kapjanak arra, hogy a látható tünetek mögött milyen okok, esetleg milyen betegségek húzódnak meg. Az ország sorsát meghatározó vezető esetében közérdekű információ az, hogy a mára teljhatalommal felruházott miniszterelnök milyen betegségben szenved, ha szenved. Ha a miniszterelnök beteg, és annak köze van a skizofréniához, akkor az alkalmatlanná teheti az ország vezetésére. A magyar közvéleménynek a megdöbbentő felvételek láttán joga van tudni, hogy Orbán Viktor skizofrén paranoiás betegségben, esetleg más neurotikus betegségben szenved vagy nem. Annál is inkább, mert kutatások egybehangzóan kimutatták, hogy valamennyi diktátor személyiségét skizofrén betegségek befolyásolták. A skizofrén beteg nem reálisan értékeli és érzékeli a külvilágot, tévképzetei, üldözési mániái alakulnak ki, paranoiás lesz, és téves helyzetfelismerése miatt a környezetére veszélyes válaszokat ad. Miniszterelnök esetében ez életveszélyes helyzetet idéz elő. A nyilvánosságra került felvételek alapján az ellenzéknek, a parlamentnek, a köztársasági elnöknek, de Orbán saját pártjának is fel kell tennie a kérdést a miniszterelnöknek, hogy milyen gyógyszereket szed, milyen betegséggel kezelik, és szakembereknek nyilatkozniuk kell arról, hogy az adott betegséggel kormányozhat-e valaki egy országot úgy, hogy hatalmának gyakorlatilag nincsenek korlátai.
nyugalmazott tanár
2013. július 25. 18:44
Bocs! Javítok: Egy példa: - találkozott-e közelről lelőtt emberrel? - lőtt-e már le közelről embert? - Önt lőtték-e már le közelről? A tömegesen kapott "három nemleges" válaszből kiderítik, hogy "közelről nem lehet embert lelőni".
nyugalmazott tanár
2013. július 25. 18:43
Amikor kikérdezéses módszerrel akarnak következtetésre alkalmas és felhasználható ismeretre szert tenni, akkor többnyire a "brahiból" válaszolók irányába tolódik, és azok ostoba válaszainak csapdájába esik a kérdező. Elképesztő szamárságokat vonnak le ezekből a "felmérésekből" arra hivatkozva, hogy a merítés mértéke szignifikáns eredményt ad. De ez nem igaz. Egy példa: - találkozott-e közelről lelőtt emberrel? - jőtt-e már le közelről embert? - Önt kőtték-e már le közelről? A tömegesen kapott "három nemleges" válaszbőkl kiderül, hogy közelről nem lehet embert lelőni.
nyugalmazott tanár
2013. július 25. 18:35
Az emberi viselkedés előrejelzése egy olyan feltevésen alapul, aminek nincsen tudományos létjogosultsága. Ez pedig gépszerűen, mechanikosan szemléli az élő, gondolkodó embert. Nem akarja figyelembe venni az emberi személyiség természetes képlékenységét, fejlődésre és változásra, alkalmazkodásra való hajnamát és képességét. De nyugodtan fogalmazhatnánk úgy is, hogy a kihívásként jelentkező feladatok megoldásának emberi képességét. Prognosztizálható az embermassza, a lebutított, agymosott tömeg viselkedése. Éppen ezért alakult ki minden diktatórikus struktúrában a tömegbe gyúrás szándéka. Ilyen a jól felismerhető neoliberális közoktatási rendszer, amelyik militáns, erőszakos techniákkal kényszeríti bele a társadalmat az egy igaznak hirdetett eszmébe és annak megfelelő szélsőséges viselkedésbe.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!