Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Adóügyekben csak minden tagország egyhangú beleegyezésével lehet bármit is lépni? Ugyan kérem, éppen erre való az úgynevezett „megerősített együttműködés”.
„A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke, Herich György minap egy konferencián ismertette a társasági- és osztalékadó (Tao) bevétel terén elszenvedett magyar veszteséget feltáró kutatásuk döbbenetes eredményeit. Olyan, már a maga idejében is nehezen érthető körülményekre is rávilágítva, hogy annak idején miért nem követtük Görögország, Lengyelország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia és Litvánia, vagyis azon országok példáját, melyek kértek és kaptak különféle típusú és más-más időtartamra szóló halasztást a kamat- és jogdíj irányelv alkalmazására. Mi ugyanis csupán ezen »apró« figyelmetlenség (nagyvonalúság?) miatt az eddig eltelt időszakban közel 67,5 milliárd forint bevételkiesést szenvedtünk el.
Ami persze eltörpül az igazán fájó veszteség, a csatlakozás óta adómentesen külföldre kivitt osztalékok utáni – 1011 milliárd forintnyi – bevételkiesés mellett. Mindezzel természetesen már a belépési nyilatkozat aláírásakor tisztában lehettek az illetékesek. Mégis elfogadták azt az akkoriban még szilárdnak látszó alapvetést, amely szerint (szemben a közvetett adókkal – lásd áfa) az úgynevezett közvetlen adók – pl. Tao – kivetése és beszedése terén megmarad a tagállamok szuverenitása.
Ennek azonban hamarosan vége, hála a nagyok által olyannyira szorgalmazott, a további versenyt mind nagyobb területről kiszorító adóharmonizációnak. Adóügyekben csak minden tagország egyhangú beleegyezésével lehet bármit is lépni? Ugyan kérem, éppen erre való az úgynevezett »megerősített együttműködés«: legalább kilenc tagállam összeállhat, megegyezve például a közös, egységes Tao alap megállapításában, uniót alkotva az Unión belül, és azzal fenyegetve a jogaikkal élve kívül maradókat, hogy »aki kimarad, az lemarad«.”