„Azt is jó látni, hogy üzleti szolgáltatásokra szakosodott cégek (shared service center, SSC) tucatjai települtek le minálunk. Ezek több tízezer magyar szakembert foglalkoztatnak, jóval a hazai ipari átlagbér felett. Az üzleti szolgáltatás is ipar, csak másmilyen, mint a motorszerelő üzem. Kevésbé van szem előtt egy SSC, felavatásán nem látható annyi fotós és politikus, mint egy gumiabroncsgyárén, holott nemzetgazdasági jelentősége lehet nagyobb. Az üzleti szolgáltatások szektora sok fiatal közgazdászt, jogászt foglalkoztat; e ténynek az ismeretében talán másként néznének az oktatáspolitikát formálók a gazdasági és jogi képzésre.
Érzékeny az oktatási rendszer minőségére, az anyagi és szellemi infrastruktúra szintjére, az adott település életminőségére. Környezetterhelése csekély, nem növeli hazánk energiafüggőségét. Ha egyszer letelepedett egy nagy cég, aligha fog odébbállni rövidtávon.
Nem folytatom az SSC-k dicséretét; hasonló jókat lehetne mondani a szoftverfejlesztést, az anyagtudományi alkalmazott kutatást végző intézményekről. Ez is mind ipar, noha nem a 19. század fogalmai szerint. Kár lenne, ha régi beidegződések fékeznék azt az újraiparosodást, amely különösebb stratégia nélkül is megkezdődött nálunk.”