Kerényi otromba buzizásával az a legnagyobb baj, hogy ellehetetleníti az egyenes és lényegi beszédet.
„Kerényinek viszont nem sikerült kultúrember módjára beszélni egy, a színház irányát, feladatát érintő, tehát bizony szakmai kérdésről. Otromba buzizásával pedig az a legnagyobb baj, hogy ellehetetleníti az egyenes és lényegi beszédet.
Éppen úgy, ahogy kultúrafelfogása nehéz helyzetbe hozza azt a kevés jó szakembert, akit a jobboldal képes volt kiizzadni magából. Azokat, akik úgy felelnek meg a politikai követelményeknek (»legyen a mi kutyánk kölyke«), hogy a szakmaiaknak is maradéktalanul eleget tesznek. Mint maga Vidnyánszky, vagy a Ludwig új igazgatója, Fabényi Júlia. Kapják a tökéletesen igazságtalan szakmaiatlan pártemberezést a ballibektől, de még csak elhárítani sem nagyon tudják, ha egyszer a miniszterelnöki megbízott egyfolytában azt ecseteli: nyerjetek kétharmadot, akkor majd a tieitek lesznek kinevezve, most meg a mieink, oszt jónapot. Igazolva a tételt, hogy kizárólag a csordaszellem, a mozgalom, a párt számít, s nincs semmi más a politikai szemponton túl.
A legnagyobb baj ezzel a hozzáállással mégis az, hogy tagad valamit, ami sokunknak fontos: a nemzetet. Nem csak a szélsőséges hiszerolibeket, a fasisztázókat, az elborult agyú sirályosokat helyezi körön kívülre. Nem. Mindenkit, aki nem méltóztatott esedezni a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe való alázatos bebocsáttatásért.”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A férfi azt állítja, nem emlékszik semmire.
Amerika válságban van, és aki ezt nem látja akár balról, akár jobbról, az vak.
