„Néhány milliárdot veszített a Mol visszavásárlásán az állam, de a Kedves Vezető kicsire nem ad. A szerencse forgandó, benne van a pakliban, hogy aki tizenkilencre lapot kér, az veszít.
Így mulat egy magyar úr, legföljebb majd beleugrik a nagybőgőbe.
Zágson, ahogyan azt az ideiglenesen hazánkban állomásozó Zsidó Világkongresszus prominensei mondanák.
Ha a Kedves Vezető kinéz magának valamit, emberei megszerzik neki, bárkié is legyen. A napokban is ez volt, amikor egy Mercedes buszon utaztak az ő jó Tarlós Pistájával, aki főpolgármester Budapesten. Tetszett a Kedves Vezetőnek amit látott, fel volt söpörve szépen minden, a hajléktalanok is eltakarítva erre a kis időre, megvalósult gyönyörű képességük a rend.
Előbb egy ukrán tulajdon szúrt szemet a Kedves Vezetőnek, de a busz nem tudott lassítani, így aztán az a ház kiúszott a képből. Ám a volt Balettintézet épülete már feltűnt neki, ami nem is csoda: szép az ott szemben az Operával, nem véletlenül építődött oda annak idején.”