A Pápa és a Miniszterelnök

"A kommunizmus bukását három ember nevéhez lehet kötni: II. János Pál, Margaret Thatcher és Ronald Reagan." A három stimmel, de mit keres itt a Vaslady?! (Elnézést, de csak azért, mert mostanában halt meg, még nem kell hülyeséget írni...) Ha azonban Thatcher-t Gorbacsovra cserélem, a "trió" máris stimmel! (Gorbi persze nem szándékoltan okozta a kommunizmus bukását, de ez a lényegen mit sem változtat.) És azt se felejtsük el, hogy ha Thatcher-en múlott volna, akkor a két német állam SOHA nem egyesül!

' presbiteriánus Reagan elnök politikája' Reagan a 20. század egyik legtúlértékeltebb figurája. Azt mondták róla, hogy 'nem az a baj, hogy másodosztályú westernszínész volt, hanem az, hogy az is maradt'. A Szovjetúnió előbb-utóbb úgyis összeroskadt volna. Nem a Nyugat okozta az összeomlását, hanem a saját embertelensége. Lehet, hogy Reagan siettette a bukást, de ennek iszonyatos ára volt. Az USA eladósodottsága megugrott Reagan ideje alatt ( http://en.wikipedia.org/wiki/File:USDebt.png ), és felfegyvereztek egy csomó iszlám szélsőségest. Mi a helyzet most, 25 évvel Reagan után? Oroszország újra erős, és cseppet sem demokratikus. Közép-Ázsiában és a Kaukázusban ex kgb-sek és/vagy iszlám szélsőségesek dominálnak. A fő pozitívum az oroszok kivonulása Közép-Európából. Ehhez van köze Reagannek, de a fő érdem szinte biztos Gorbacsové.

Szóval franc tudja, de ha egy naív Nyugat-európai pápa tovább folytatta volna az Ostpolitik-ot, és a Vatikán lelkesen verte volna az asztalt az amerikai hidegháborús elképzelések ellen, keresztbe tehetett volna Reagan-nek. Nem tudjuk, mennyire. Így viszont, hogy a pápa lényegében katalizátora volt a Szolidaritás 1980-as föllépésének, mindenki számára világossá vált, hogy a Birodalom belülről ugyanaz, és ez azért erős terepelőkészítés volt a reagan-i politikának. A valódi kérdés nem az volt, hogy összeomlik-e a Birodalom, hanem hogy mennyi vér fog folyni. Hogy nem folyt sok, abban azért még egy személynek vannak érdemei, és az illető életben is van: úgy hívják, Mihail Gorbacsov.

Nem egészen így van. Biztos, hogy II. János Pál pápa 1978-ban történt megválasztása komoly fejtörést okozott a szovjet birodalomban. Lengyelország amúgyis elég gyenge láncszem volt ezen kívül a római katolikus egyház erős befolyással rendelkezett a hívek körében. Ezen kívül egy főpap kikerült ellenőrzési területükről és ki tudja mit tesz. Azonban a pápaságnak szokás nagyobb befolyást tulajdonítani gyakran a világi sajtó részéről, mint amekkora van. Tudjuk, hogy a pápa szerencsére fegyveres erővel nem rendelkezik és rendelkezett maximum egy világegyház lelki tekintélye. Szerintem döntő módon a birodalom összeomlásához a túlterjeszkedés járult hozzá, amit már a birodalom pénzügyileg nem bírt elviselni, valamint a presbiteriánus Reagan elnök politikája és döntően az SDI program, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés meghirdetése 1983-ban, közkeletű nevén a csillagháborús program, melynek célja a Szovjetunióra olyan fegyverkezési verseny rákényszerítése, amely csődbe viszi, miután ez megtörtént el is vetették néhány kísérlet után. Margaret Thatcher brit miniszterelnök ehhez asszisztált, mert a Vaslady minden gazdasági sikere ellenére is csak egy másodlagos hatalom képviselője volt, mert a világ sorsát a két szuperhatalom az USA és a Szovjetunió határozta meg, noha az ENSZ Biztonsági Tanácsában még három hatalom rendelkezett vétójoggal. Itt is el kell mondani az Egyesült Államok csak 1984 óta áll diplomáciai kapcsolatban a Vatikánnal, tehát a Vatikánnak nem sok befolyása volt az USA politikájára, noha természetesen a kommunizmust mindketten ideológiai ellenfelüknek tekintették. Az USA elnökei Kennedy kivételével mindannyian protestánsok voltak, de szerencsére Kennedy sem változtatta kormányzatát a "Szentszék" szolgájává.