Felzárkózási kilátások

„Bár sok közgazdásznak nem tetszenek a kormány stratégiai megállapodásai, az alapelgondolás nagyon is támogatható. Különösen azért, mert a magyar gazdaság növekedési motorja a kivitelre történő autógyártás. Az e téren »kivételezetti körbe« kerülő cégek – Audi, Daimler, Suzuki, Hankook stb. – pedig »sokat használnak« a magyar GDP-nek. Ráadásul az autószektor beszerzési indexe azt jelzi, hogy a magyar mutató meghaladja a régióét.

Hatalmas azonban az űr a hazánkban megtelepedett multina­cionális vállalatok és a kis- és közepes vállalkozások között. Utób­biak túlnyomó része ma sem tud beszállítani. Ráadásul a magyar cégek többsége a válság és a recesszió igazi vesztese, az egyébként is alultőkésített szegmens a végóráit éli. Nem is csoda: magasak az adókulcsok, és nincs belső piac. Miközben tehát a javuló makrogazdasági adatoknak örvendezünk, pont a duális gazdaság erősödik. Remélem, hogy a kormány adóreformja még nem ért véget – a közterheket előbb-utóbb csökkenteni kell, és a támogatáspolitika is fazonírozásra szorul. Nem lehet, hogy a magát nemzetinek valló kormány épp a hazai kis- és közepes vállalkozásokat hagyja az út szélén!

Persze a javuló magyar kilátásoknak akkor lehet majd őszintén örülni, ha a gazdaság fenntartható növekedési pályára kerül. Korábban három-, még korábban négyszázalékos volt évente átlagosan a magyar gazdaság potenciális kibocsátási képessége. Sajnos ez a mutató bezuhant, így középtávon is legfeljebb egy-két százalékkal bővülhetünk, ami sajnos kevés a valódi konvergenciához.”