Nem kell mindent vállalni

„Gulyás Gergely azért írhatta meg gyomorforgató levelét Scheppele professzornak arról, hogy itt minden rendben van, mert jelenleg az országban Király Júlia az egyetlen ember, aki egyszerűen közli, hogy ő ehhez a nevét nem adja, ha bohóc kell, hozzanak egy bohócot. A többiek csendben asszisztálnak a demokratikus látszathoz. Nyugatról most még hangosan sajnálják őket, aztán majd csendben fogják, aztán majd sehogy. A rendszer kiszolgáóit nem szokták.

Persze fennáll a veszélye, hogy a partvonalon ugató búsuló juhászkutyává válik az értelmiség, és ez örök dilemma, ott van minden diktatúra születésénél. De nem ártana meggondolni, hogy hova vezet ez. Ott volt Medgyesy, aki amellett, hogy alkalmatlan miniszterelnök volt, szenvedett a D-209 szindrómától, pedig újkorában biztos nem volt rossz pénzügyér ott a pénzügyben, csakhát a kollaboráns az kollaboráns.

Ha ezt nem akarjuk újratermelni, akkor Király Júlia példája a követendő. Mondhatjuk, hogy az ő egszisztenciája ki fogja bírni azt a havi milliócskát, amivel kevesebbet fog havonta keresni. Gondolom, azért hiányozni fog náluk is. Egszisztenciális ugrás a sötétbe, főleg, ha nem az ország egyik legmagasabb rangú gazdasági szakembere valaki, hanem mondjuk egy mezei kis osztályvezető valahol. De nem is nekik kell ezt megtenni, hiszen rájuk mindig szükség lesz, mindenféle államhatalomban kell valakinek iktatni és postázni.”