A jogállam nem játék

„A Fidesz-székházfoglalás a jogállamiság tükrében

A jogállamiság politikailag független fogalom, és elfogultságmentesen alkalmazni szükséges mind a székházfoglalókra, mind a kormánypártra, illetve a rendőrségre. A jogállamiság tükrében az alábbiakat jelenthetjük ki:

A székházfoglalókra - a jogállamban mindenki köteles a törvényeket tiszteletben tartani, azoknak engedelmeskedni. A magyar alkotmányosság és alapjogi berendezkedés teret enged a jogszabályok tisztelete melletti politikai tiltakozásnak. Kivételes eseteket leszámítva – 1988. március 15-e minden bizonnyal ilyen kivételes esemény volt – többet árt, mint használ a jogállamnak a törvénytelen tüntetés. Ezért a Fidesz székházfoglalás ilyen formájában nem volt helyes, a törvénytelen betörés éppen ezért megengedhetetlen.

A rendőrségre – A jogállam azonban kétélű: a jogállam megsértőit is védi – azaz jogállamban nem lehet nem jogállami eszközökkel fellépni még a törvények megsértői ellen sem. Azaz rendőri előállítás, és a gyorskocsi utcai kihallgatás indokolatlan, eltúlzott és nem jogállami eljárás a törvénysértőkkel szemben, éppen ezért megengedhetetlen.

A kormánypártra - hasonlóképp: a törvény garantálja és védi a gyülekezést, a szervezkedés, még akkor is, ha az adott esetben politikai célzatú. Így ennek birtokvédelem keretében érvényt szerezni, egyrészről groteszk és tragikomikus jeleneteket eredményez, másfelől nem méltó a jogállamisághoz. Azaz adminisztratív eszközökkel kiüríteni a Sirály szórakozóhelyet, és így fellépni a gyülekezők ellen megengedhetetlen.

Összefoglalva: jogállamban a cél nem szentesti az eszközt.”