„Ha a kormány valóban az alaptörvényben rögzíti a röghöz kötést, akkor felállunk a tárgyalóasztal mellől, mert nem vagyunk hajlandók bohócot csinálni magunkból – mondta Kiss Dávid elnökségi tagjuk februárban. Azért sikerült.
Ön szerint bohócság, szerintem érdekképviselet. A HÖOK közgyűlése úgy döntött, a hallgatók érdekeit képviselnünk kell akkor is, ha a kormányzat nem túl korrekt hozzáállást mutat. Maga a hallgatói szerződés bohócmutatvány. Húszéves távlatban, beleszámítva kormányváltásokat, senki nem tudja megmondani, mi lesz a szerződések sorsa. De jó takarózó arra, hogy fontos felsőoktatási ügyekről ne beszéljünk, mert a csapból is e kérdés folyik, amelynek egyébként csekély a jelentősége.
A HÖOK elnöksége egy hónapon belül hogyan hozhatott két homlokegyenest ellenkező döntést arról, mit kell tenni?
A tárgyalások lényege, hogy sikerült kicsit könnyíteni a feltételeken. De az elvándorlás problémáját ez a szerződés biztosan nem oldja meg. Érezzük, hogy feszültséget generál, mégis: nincs nagy jelentősége.
Bagatellizálja.
Mert nagypolitikai kérdést csináltak belőle.”