Néhány napja habzik a lé egy olyan film körül, amely „egy miniszterelnökről” szól (nem Gyurcsány Ferencről), aki 2006 októberében volt miniszterelnök (azaz mégis Gyurcsány).
„Néhány napja habzik a lé egy olyan film körül, amely »egy miniszterelnökről« szól (nem Gyurcsány Ferencről), aki 2006 októberében volt miniszterelnök (azaz mégis Gyurcsány). Ez a nem Gyurcsány Ferenc börtönben ül. Nem tudjuk, miért, nem is érdekes, elvégre »bárki bármikor« kerülhet előzetesbe, különben is, ez egy »kafkai jelenet«. Legyen annyi elég, hogy börtönben van, ahová nyilván való, mert hol máshol lehetne jó alaposan megtárgyalni és bemutatni fontos »erkölcsi kérdéseket« meg a hatalmi visszaélés dilemmáit, mint egy kitalált börtönben, ha már a valóságosban nem sikerült. A nem Gyurcsány Ferencet állítólag egy parodista játssza, hiszen mint tudjuk, a komoly »filozofikus kérdésekben« rejlő dráma kibontására mindig a parodista a legalkalmasabb. Tudjuk azt is, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap nélkül ez »a film nem születhetett volna meg«, hiszen a rendező kétszer is jelentkezett a Filmalapnál, ahol »nagyon fontos tanácsokat és dramaturgiai ötleteket adtak« neki »kommunikáció, levelezés és email formájában«, »amelyek beépültek a filmbe«, vagyis a Filmalap »nagyon-nagyon jól döntött«, amikor a filmet »olyan instrukciókkal látta el, amelyek alapján egészen más vált belőle, mint az első variáció«, így aztán a rendező nagyon hálás nekik.
Igaz, a Filmalap meg »elhatárolódik a rendező nyilatkozataitól«, és azt állítja, ezek a hasznos instrukciók abban a minden elutasított pályázónak megküldött levélben szerepeltek, amelyben megindokolták, miért tartják támogatásra alkalmatlannak a benyújtott forgatókönyvet. »Egyéb kommunikáció a felek között nem történt.« De hát szegény ember vízzel főz, és aki keres, az talál. És nyilván a Filmalap emlékszik rosszul, hiszen a rendező feddhetetlen, mint a filmje is a nagy filozofikus kérdésekről, sőt, egyenesen Gyurcsány- (pardon: egy miniszterelnök-) párti, hiszen az egyik színész azért adta vissza a szerepet, mert úgy látta, hogy a parodista meg a börtön ellenére Gyurcsány (tehát mégis Gyurcsány) túl jól jön ki belőle (nyilván amennyiben nem végezték ki. Vagy igen?).”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Az Union Berlin szurkolói nehezen viselték csapatuk döntetlenjét a Bochum ellen.
A 21 éves úszó aranyérmet nyert 800 méter gyorson szombaton a Duna Arénában zajló rövidpályás úszó-világbajnokságon.
