Szegregáció: társadalmi egyenlőtlenségek voltak és lesznek

2013. április 06. 10:30

Nem biztos, hogy érdemes a helyi viszonyokat nem ismervén, az emberi jogok elkötelezett harcosát mímelve háborút vívni az organikusan kialakult viszonyokkal szemben.

2013. április 06. 10:30
Lakner Dávid
Mandiner

Ismét áll a bál egy törvénymódosítás kapcsán – ahogy azt a Népszabadság megírta. A KIM az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényt úgy módosítaná, hogy a „nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul” részt kiegészítené: akkor sem sértő a rendelkezés, ha „a tárgyilagos értékelésen alapulóan szükséges társadalmi [felzárkózás] elősegítésére irányul”. Helyben vagyunk tehát, ismét zúghat a szegregáció kontra felzárkóztatás vita, melyben a liberalizmus képviselői továbbra is azon az állásponton vannak, hogy pozitív diszkrimináció ugyan lehetséges; de a hátrányos helyzetű tanulók akkor se kerüljenek át másik intézménybe, ha ezzel esetleg hátráltatják is a többi diák és a pedagógusok munkáját.

Balavány György már meg is fújta a kürtöt, kikiáltván, hogy hamarosan már a buszra sem lesz szabad mindenkinek elöl felszállnia, az ujjal mutogatás pedig bizonnyal folytatódik: „ő más” – „én nem vagyok olyan”. Nos, érdemes hozzátenni: bár a francia forradalom óta a liberalizmus képviselőinek kedvelt szólama, mégsem feltétlenül érdemes az egyenlőség eszméjét a szabadság mellett emlegetni. Társadalmi egyenlőtlenségek mindig lesznek, a szegénység nem fog megszűnni, a hajléktalanok nem mennek haza egy idő után, és egyes roma gyermekek sem lesznek attól még szívsebészek, hogy nem járhatnak olyan iskolákba, ahol többségében vannak a cigány származású tanulók. Mások szabadságát viszont adott esetben korlátozhatja, hogy kénytelenek a hátrányos helyzetűeknek szükséges képzés színvonalához és feltételeihez igazodni. Itt elő lehet venni a hírhedt nyíregyházi iskola esetét is, ahol a második Gyurcsány-kormány alatt nagy lendülettel megjelent az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek alapítvány, és bezáratta az intézményt, mondván: „az csak szegregált oktatást tett lehetővé”. Amikor pedig a görögkatolikusok új iskolát nyitottak, akkor ismét megjelent Mohácsi Erzsébet és közölte: továbbra is létezik a szegregáció, hiszen „egy cigánytelepi iskola szükségszerűen és kizárólag szegregált oktatást tesz lehetővé”.

Ez az a pont, ahol józan ember már a fejét veri a falba, és nagyjából ez volt az a mentalitás, aminek köszönhetően az SZDSZ is vígan a süllyesztő mélyére teleportálta magát. Felülről megmondani ugyanis, hogy a cigány gyerek igenis köteles ott tanulni, ahol minimum van kétszer-háromszor annyi nem-cigány diák is, valamint hogy ez abban az esetben is szükségszerű, ha esetleg hátráltatja a többieket is a tanulásban: nos, ez nem igazán találkozik a valósággal, a létező társadalmi viszonyokkal. Persze, egyesek szerint ez bátor és emberséges hozzáállás, de a tények akkor is tények maradnak: a hátrányos helyzetű gyermekek nem feltétlenül járnak jól az erőltetett integrációval, míg a többiek csak hátrányt szenvednek az őket korlátozók miatt.

Nem azt mondom, hogy a szegregációnak nevezett jelenség jó dolog, csupán arról van szó: nem biztos, hogy érdemes a helyi viszonyokat nem ismervén, az emberi jogok elkötelezett harcosát mímelve háborút vívni a természetesen, organikusan kialakult viszonyokkal szemben. Ha egy-egy ilyen intézmény emberi viszonyokat tud teremteni, ha  kemény munka folyik ott, ha nem elégszenek meg a legalacsonyabb szintű oktatással – mondván, ennél többre úgysincs szükség  –, akkor a dologgal tulajdonképpen ki lehet egyezni.

Egyenlőség pedig nincs és sosem lesz: ezért vannak különböző tagozatok az iskolákban, ezért vannak eltérő képességűeket befogadó gimnáziumok, és ezért vannak direkte hátrányos helyzetűek felzárkóztatását segítő oktatási intézmények. Lehet persze felülről babaházasat játszani és a vendéglátói szakközép tanulóit áttenni a francia két tannyelvű gimnázium egy osztályába. De ettől még nem biztos, hogy a pincérnek készülő fiatal jobban fog érteni franciául, ahogy az sem, hogy majd a leendő francia lektorok pozitívabban fognak viszonyulni a felszolgálónőkhöz. A példa persze abszurd, mégis jól szemlélteti, egyesek hogyan próbálnak harcot vívni a valósággal szemben, miként igyekeznek segíteni úgy, ahogy a szerencsétlen sportszeletes feka segített a reklámban.

A vidéki települések nagy részében pedig csak elöl lehet felszállni a buszra, kedves Balavány György – ott kell ugyanis felmutatni az együtt utazáshoz szükséges jegyet/bérletet a buszvezetőnek. Persze, a pozitív diszkrimináció folyamatos bővítésének jegyében talán azért is lehet majd egyszer küzdeni, hogy akinek nincs pénze, ne legyen köteles jegyet vagy bérletet vásárolni.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 94 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
holky
2013. április 07. 21:11
mondd, csak, miért hazudsz? tudjuk, hogy az integrált oktatás senkinke sem rossz. van rá tudás is. ha nem lennél ennyire középszerű szarcsimbók, akkor nem nyomnád le az amúgy is lent lévőket. Igen, ti jobbosok basztátok el az elmúlt 20 év szociálpolitikáját. És ezzel nektek kell majd elszámolni. addig senki sem szólhat hozzá a témához, ameddig végig nem olvastátok ezt: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:MF8MaWkytUIJ:www.sulinovadatbank.hu/letoltes.php%3Fd_id%3D19439+&cd=3&hl=en&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a
Soma
2013. április 06. 18:00
Abban nincs semmi szenzáció, ha normális cigány tanárok tanítanak cigány gyerekeket, mert ugyebár ők képesek igazán együtt lélegezni, ráadásul a gyerekek is jobban hallgatnak rá, mint a nem-cigány tanárra, akit "illik" néha eltángálni, ha nem viseli jól magát. A szenzáció az, amikor a randa, fasiszta szülő megunja, hogy állandóan megverik a gyerekét, ellopják/elveszik a holmiját, a kedves cigány szülők meg sakkban tartják a tanerőt, leköpdösik a mocskos fasisztákat és megígérik nekik, hogy minimum legyilkolják őket. No, ilyenkor lehet nácikozni, rasszizmust kiabálni és a kör bezárul, majd minden kezdődik elölről. A nem szegregált felnőtt cigány gyerekből meg akár "monogram" is lehet , ha a mocskos fasiszták lánya nem akar lefeküdni véle.
Agnieszka
2013. április 06. 17:39
Ki az a normális szülő, aki hagyja, h. a gyermeke beüljön a nemi érettséget évekkel előbb elérő és az igények kielégítését természetesnek tartó cigány fiatalok közé? Ezek a gyermekek nemcsak műveletlen, tanulatlan de civilizálatlan környezetből is jönnek. Ez szomorú, de személyemben nem vagyok képes, de nem is feladatom a problémáik megoldása.Vannak családok, ahol nagyon fontosnak tartják az önfegyelmet és a kötelességteljesítést. Ezk a gyermekek nem ilyen környezetből jönnek. A mai világban sem pénz, sem idő nincs arra, h. ilyen mértékben különböző gyeremekeket együtt oktatva az elmaradók hátrányai mérséklődjenek a konszolidált környezetből jövők előnyeihez képest. Talán nem kellett volna mindenféle tekintélyt lejáratni, az egyházakat oly sokáig kizárni a tudatformálásból, közösségépítésből. Integrációt kizárőlag alsó tagozatban tudok elképzelni és a létszám max. 20%-át kitevő problémás gyermekkel.
kuruclabanctz
2013. április 06. 15:06
Gréci! Frusztráltnak tűnsz. Nem kell aggódnod. Csak a tiéd Gyurcsány "kijárata". De nem az éhségsztrájk utáni!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!