„A legnagyobb tanulság, a sokszor hangoztatott útkeresés: Tokajból nem volt két egyforma tétel, nem alakult még ki, hogyan kell kinéznie az alapbornak. A kellemetlen komlós, kenyérhéjason keresztül, az üres kis citrusos savvezérelten át (talán ez volt a leggyakoribb), a kellemes mézes, és a krémes hordósig volt minden. Kellemes is volt sokféle íz és illat, és kellemetlen is, abból sajnos még több Tokajnál. A technológia sem tisztázott még az alapboroknál. Volt reduktív, félig hordós, teljesen hordós.
A Domäne esetében ilyen különbségekről nem beszélhetünk. Egyrészt, a hármas besorolás, a Steinfeder, Federspiel, Smaragd, szigorúan megszabja, hogy melyik bornak milyennek kell lennie, mind alkoholfok, mind ízek esetében. Nem tudom, Wachau-ban mit tud a többi pincészet, de a Domäne-től bármikor le lehet venni egy palackot. A Steinfederek, virágosak, bodzásak, citrusosak, könnyedebbek (maximum 11,5%-os alkohol) intenzív behízelgő illattal. A Federspiel-eknél már kezdenek megjelenni a zöldes, füves jegyek, tartalmasabbak, max. 12,5%-os alkohollal, míg a Smaragdok jelentik a csúcsot, füvesek, fűszeresek, elegánsak. Fontos még, hogy tudnak mit kezdeni a cukorral Wachauban.
1-2 gramm/liter az első két kategóriában, ami az alapjait képezte a tesztünknek. Persze, sok függ a pincétől, ki hogy játszik vele, milyen a filozófia, de tapasztalatunk szerint se a csontszáraz, se az 5-6 vagy annál magasabb cukor nem segít a furmintnak. Azok a borok, amik Tokajból igazán jól szerepeltek, minimum 2, maximum 3,5 gramm/liternyi cukrot tartalmaztak. Egy kicsi jól áll a furmintnak krémesebbé, lágyabbá teszi tesztünk alapján.
A Domäne termőhely szerint hozza ki a borait. Mindegyik precíz, nagyon tiszta, jól elkészített bor, amelyek közül van, amelyik elegánsabb, minerálisabb, mint a többi, de egyik sem vall szégyent. Jól mutatja, hogy egy kivételével minden boruk átlag alapján 83 pont felett teljesített. A Top 21-be, minden boruk belefért, a Top 10-ben 5-5 lett az arány, ez nálam 7-3 lett Wachau-nak.”