„Már egy évtizede létezik a Hősök és a hazai hiphop egyik legmeghatározóbb formációjává nőttétek ki magatokat, szóval viszonylag nagy rálátásotok van a műfaj hazai fejlődésére. Ezért is érdekelne, hogy ti mit szóltok ahhoz, hogy itthon is megjelent a hiphopnak egy alternatív vonala, ahol már nem deszkás cipőben és lógó nadrágban rappelnek az előadók? Megérett a hazai színtér erre a változásra vagy csak kirívó példákról van szó?
Eckü: Halott Pénz például egy nagyon jó példa: egy markáns karakter, aki pont ezt a vonalat erősíti és nagy részben őt nem is rapperek hallgatják. Ő nagyon jól kihasználja a média támogatását és nem is lemezekben gondolkodik, hanem időközönként megjelenő, kifejezetten erősre sikerült dalokban, amire aztán már lehet építeni ezt-azt. Képes időt adni magának, hogy szép lassan felfusson a projektje, ezzel pedig sikerül neki egy abszolút értékelhető produkciót létrehoznia. A Punnany is ilyen, bár már nagyon sokféle irányba terjeszkednek, és nem is lehetne egyértelműen megmondani, hogy ők akkor most popot, hiphopot vagy pontosan milyen zenét csinálnak. Viszont pont ezzel sikerült egy óriási közönséget összeszedniük, aminek a nagy része lehet nem is hallgat hiphopot. Minket viszont 60-70 százalékban csak rapperek hallgatnak illetve a fiatalok, de az évek során kialakult nekünk egy olyan rajongói bázis is, amire tudunk már építeni. Ebből a szempontból kifejezetten örömtelinek érzem a magyar hiphop átalakulását, ahogyan viszont végtelenül elszomorít egyes előadók feltűnése is, de ezt inkább hagyjuk. Egyébként náluk csak azt sajnálom jobban, hogy egyes előadók egyáltalán nem aktívak, mint például az én személyes kedvencem, Bobakrome. Róla jobb lenne minél többet hallani.