„Habár az egységesülő ellenzéki erők az ország második legnagyobb államát kormányzó 40 éves Enrique Capriles vezetésével egyre nagyobb támogatottságot élveznek és sikerült megszorongatniuk Chavez pártját is, azonban mégsem sikerült alapjaiban megváltoztatniuk a fennálló erőviszonyokat. A választásokat követően az ellenzék csalással vádolta meg a kormányt, nem ismerte el a választások végeredményét és tüntetések szervezése mellett – amelyek egy része zavargásokba torkollott – a szavazatok újraszámlálását kérte. Az újraszámlálástól tette függővé az Egyesült Államok is Maduro elismerését, ugyanakkor a dél-amerikai államokat tömörítő UNASUR elismerte Venezuela új elnökének Madurot és sok sikert kívánt a munkájához. Azzal, hogy Madurot már beiktatták hivatalába, illetve ha korlátozott mértékben is, de várhatóan újraszámlálják a szavazatok egy részét, minden bizonnyal véglegesnek mondható a választások végeredménye, amely Chavez politikai örökösének győzelmét hozta, igaz, az előző választásokhoz képest hatszázezerrel kevesebb szavazattal.
A választási győzelem azonban még nem lesz elegendő Maduro hatalmának megszilárdításához, amelyre belpolitikai fronton két tényező jelenthet veszélyt. Egyfelől a párt szélsőséges szárnya, másfelől pedig a hadsereg egyes tábornokai, akik ugyanazt a támogatást várják az új elnöktől, mint Chaveztől. Ezeknek az erőknek a semlegesítésében lehet Maduro segítségére Chavez másik erős embere, a parlament elnöke Diosdado Cabello, aki viszont ezeknek a mozgalmaknak az élére állva ellensúlya, netán ellenfele is lehet a későbbiekben Maduronak.
De az új elnök hatalmának megszilárdítását gátolhatja a gazdaság rendkívül rossz állapota is, amit a 20%-os költségvetési hiány, a régió legmagasabb inflációs szintje, a befektetések krónikus hiánya jellemez, amelyen a bolivár 32%-os leértékelése sem segített. Annak ellenére ilyen lesújtóak a venezuelai gazdaság adatai, hogy az ország rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, amiből egyes becslések szerint Chavez hatalomra kerülése óta mintegy 800 milliárd dollár bevétel keletkezett. Az olajbevételek egy részét azonban elvitték a különböző – sok esetben átgondolatlan – szociális kiadások, a nagyobbik részét pedig Chavez külpolitikai törekvései.”