Egy morzsát se másoknak

„Több mint tíz éve halott édesanyám 1948-ban trafikengedélyt kapott. Mint hadiözvegy: az is volt. És nem is akárhol, a Szabadság tér sarkán álló Pénzintézeti Központ földszintjén. Jó helyen, ráadásul nagykereskedői jogosítvánnyal (amellyel nem élt, mert nem tudott). De a kijárás már akkor is működött. Szerencséjét anyám annak köszönhette, hogy gyerekkori barátság kötötte össze Földi Júliával, alias Rajk Lászlónéval. Pontosan emlékszem arra az estére, amikor kézen fogott, és fölvitt Rajkék Apostol utcai villájába. Zord egy hely volt. Anyámat beengedték az őrök, engem nem. Tudom, miért kilincselt egykori barátnéjánál, az Izabella utcai, hírhedten szocdem család sarjánál. A trafik végett. Megkapta. Sokáig nem örülhetett neki, mert a PK-ból 1950-ben Kohó és Gépipari Minisztérium lett, vezetője pedig a »micisapkás« Zsofinyecz Mihály. Meglehet, a miniszter tudott róla, hogyan jutott »koncesszióhoz« az anyám, mert egy szép reggel behajolt a trafik ablakán, és megkérdezte: »Maga még mindig itt van?« Anyám másnap már nem volt.”