A hatalommegosztás vége

2013. március 11. 08:13

A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést.

2013. március 11. 08:13
Sólyom László
NOL

Az alaptörvénnyel ellentétes rendszer bebetonozása tehát csakis tiltó hatásköri szabályokkal történik. Az alkotmányszöveg nem mondja ki a változás lényegét, az Alkotmánybíróság papíron továbbra is az alkotmány legfőbb őre. E tekintetben tehát a rendszer megváltozása láthatatlan marad. Ez a kétharmados többség láthatatlan alkotmánya, amely a kormánypártok magatartásában él. Csupán a korrekciót kizáró, az alkotmány szerinti állapothoz visszatérést lehetetlenné tévő hatásköri szabályok jelennek meg az írott alaptörvényben. Értelmüket csak az tudhatja, aki az alkotmány életét egészében, gyakorlati alkalmazásával együtt nézi.

Ehhez a veszteséghez képest kicsinek tűnik, hogy a módosítás hatályon kívül helyezi az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. Természetesen a hatályon kívül helyezett jogszabályok ettől nem élednek fel. Azonban a határozatok nemcsak a megsemmisítéseket tartalmazták, annál sokkal többet és az alkotmányos rend szempontjából fontosabbat foglaltak magukba: alkotmányos követelményeket a jövendő törvényhozással szemben, elvi tételeket, fogalmak értelmezését és tisztázását, egy elvi alapon nyugvó rendszert. Több mint szimbolikus csapás ez »hazánk új demokráciája« két évtizedes alkotmányfejlődésére. Ezzel az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az Alkotmánybíróságnak. Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart.

Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója. Az alaptörvény pozitivista értelmezésével lehet érvelni amellett, hogy ez a lehetőség az alkotmánymódosításra nem áll fenn. Szólnak érvek azonban amellett is, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé vigye. Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 136 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
catalina9
2013. március 11. 20:05
Sólyom tévedésben van és róla el tudom hinni, hogy őt nem a pénz, hatalom, befolyás vezérli. De ettől még téved. Az alkotmány egy alaptörvény, ebből származik az ország jogrendje. De az alkotmány is csak eszköz, mely eszközt a hatalmat gyakorló nép alkotja az általa szabadon válaszott képviselőin keresztül. Mivel az alkotmány fontos, a módosítása jogosítványhoz kötött, a jogosítvány alapja pedig az előírt bizalom mennyiség, amely a választáson keresztül mérődik. Mivel a FIDESZ/KDNP megszerezte ezt bizalom mennyiséget, nyugodtan módosíthatja az alkotmányt. Az alkotmány bíróság a korábbi alkotmány alapján ezt nem kifogásolhatja, hiszen akkor ez az alkotmány "isteni eredetét" támasztaná alá. (a módot kifgásolhatja) Más a helyzet a nemzetközi szerződésekkel, ezek ugyanis akkor is korlátozhatnak bizonyos tevékenységet, ha akát 100%-os többsége van egy pártnak. De itt pontosan kell tudni, hogy mit vállalt ezekkel a szerződésekkel az ország. Ez kötelezi a mindenkori kormányt. És itt a fő probléma. A szanaszét haknizó Konrádok, Hellerek, Paul Lendvaik, De Cohn bendit, Swoboda. LUnacek sem jobb, állandó halálhörgéssel siratják a demokráciát, jogállamiságot stb. stb. Lehetőleg konkrétumok említése nélkül, sőt ha lehet hazugságokat terjesztve. Ahogy azt mondja a magyar kormány, hogy rendben pontosítsák a kifogásaikat, rögtön elkussolnak, ugyanis kiderül: 1. hogy az állításaik hamisak. 2. Ha nem hamisak akkor máshol is kifogásolhatók lennének és ők, -a nagypofájúak- mások esetében rendesen kussolnak. L: Médiatörvény, Bankelnök mire esküdjön stb. stb.
wandakutya
2013. március 11. 14:29
Mert Sólyom ugyebár értelmezte és újraértelmezte a maga hivatalát az őszödi beszéd után. Úgy őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, hogy páran máig rokkantak az állam akkori demokratikus működése miatt! Kibicnek semmi se drága. Tetszett volna 2006-ban forradalmat csinálni!
bini
2013. március 11. 13:09
A fő baja, hogy az új alaptörvényre nem fognak úgy hivatkozni, mint a PTK-ra, hogy a "Vékási" vezetésével kidolgozott új PTK a demokratikus berendezkedés után. Ettől van teljesen elmenve az agya..."Bástya elvtárs: Engem már meg sem akar gyilkolni senki"....., vagyis úgy érzi, hogy az Ő nagy szellemiségére az alapzörvény vonatkozásában mellözték. Azt még lenyelte, hogy nem Ő lett újból megvállasztva, pedig már azért is lobbizott külföldön(a németeknél) eredménytelenül. Schiffer elvtárs az előretolt csatára az országgyüllésbe és elég inteziv modon és agreszivan teljesíti Sólyom megrendeléseit, a másik hadállásban az AB-ben hajtják végre egyesek Sólyom agyamenését. Ez azért szomoru, mert nem veszi észre, hogy hazájának árt és járatja le a saját egoja kielégitése közben. Igaz KE korában és AB Elnökkként is voltak furcsa tettei, de valahogy nem fígyelt oda igazán senki, csak legyintettek. Gorcső alá akkor vette a társadalom miután beinditotta a "bosszu hadjáratát" amit nem tud abba hagyni.Kár.
Thasaidon
2013. március 11. 13:08
"Ezzel az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az Alkotmánybíróságnak. Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart." A copy+paste óriási hatalom. És határozatszám feltüntetése nélkül is működik. "A végső döntés, az alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról." No, az egy érdekes kérdés lesz, milyen álláspontot alakít ki a közeljövőben az AB az alkotmánymódosítások alkotmányosságáról ilyen fickós alkotmánymódosítási virtus mellett.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!